Szeder
Rubus · Rosaceae
Más néven: szedercserje
A szeder, más néven Rubus vagy szedercserje, gyorsan növő, tüskés vesszőjű gyümölcscserje, amely nálunk télen is kint maradhat. Napos helyen, savanyú, humuszos talajban hozza a legszebb termést, a vesszőit viszont évente rendbe kell tenni.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 12–25 °C, min. -20 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 1–3 m
Fajok és fajták
Málna
Rubus idaeus
- Teljes napsütés
- Közepes
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A szeder jellemzői
A Rubus nemzetség a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Évelő gyöktörzsből tövises, többnyire kétéves vesszők nőnek, amelyek lehetnek felállók, ívelők vagy kúszók. A gyöktörzs minden tavasszal új vesszőket hajt.
A levelek többnyire összetettek, váltakozó állásúak, fogazottak, gyakran szőrösek és tüskések, egyes fajoknál viszont egyszerűek vagy karéjosak. A fehér vagy rózsaszín, 4-5 szirmú virágok magukban vagy csoportosan nyílnak májustól júliusig. A termés sok apró csonthéjas termésből álló gyűjtött termés, amely fajtól függően vörösen, feketén vagy más színben érik, és általában ehető.
A nemzetség az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Egyes fajok ívelő hajtásai a hegyüknél gyökeret eresztenek, ezért inváziósan terjednek, és gyomosodhatnak.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A legtöbb szeder teljes napsütésben terem a legjobban. A félárnyékos hely is megfelel, de a bő termés érdekében érdemes napos helyet választani.
Öntözés
Mérsékelt vízigényű növény. Termés idején tartsd egyenletesen nedvesen a talajt, a begyökeresedett töveket viszont a szárazság kevésbé viseli meg. Júniustól augusztusig öntözz többet.
Talaj
A legtöbb szeder a savanyú, jó vízelvezetésű, szerves anyagban gazdag talajt szereti. A kedvező pH-érték 5,5 és 6,5 között van. A vályogos, humuszos, nedves, de nem pangó talaj az ideális.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyagot márciusban és áprilisban pótold.
Metszés
A termést hozott vesszőket a szüret után vágd ki. A metszés ideje február, március és augusztus. Érdemes néhány 30-60 cm magas, száraz, üreges szárat meghagyni, mert ezekben fészkelnek a vadméhek.
A kétszer termő (remontáns) fajtákat késő télen vágd tőre.
Ültetés
A gyökerestelen vesszőket ősszel (október, november) vagy kora tavasszal (március) ültesd. A vesszőket huzalokra támaszd fel.
Áttelelés
A szeder fagytűrő, így télen kint maradhat. Ültetés előtt nézd meg a kiválasztott fajta fagytűrését. Kemény télen a vesszők visszafagyhatnak, ilyenkor az elhalt részt vágd vissza az egészséges részig. A nyugalmi időszak januárra, februárra, novemberre és decemberre esik.
Szaporítás
A szeder szaporítható bujtással, tőosztással, maggal és gyökérdugvánnyal. A szaporítás ideje július, augusztus és október. A bujtás magától is megtörténik, mert az ívelő hajtások a földet érő hegyüknél gyökeret vernek.
Gyakori problémák
Kártevők közül előfordulhatnak levéltetvek, szederaknázómoly, levéldarazsak, japán bogár és levélbolhák. A betegségek közül az antraknózis, a vesszőelhalás, a szürkepenész, a lisztharmat, a Phytophthora okozta gyökérrothadás és a levélgöndörödés említhető.
A termés rothadása a vesszőn: nedves időben a szürkepenész okozza. Ritkítsd a vesszőket a jobb szellőzésért, és szedd le időben a gyümölcsöt.
Vesszőelhalás: oka a vesszőelhalás betegség vagy a téli fagykár. Vágd vissza a vesszőket az egészséges részig.
Morzsálódó bogyók: oka vírus vagy gyenge beporzás. Ültess igazolt szaporítóanyagot, a fertőzött töveket pedig távolítsd el.
Szüret és felhasználás
A termés júniustól szeptemberig szüretelhető. A málnát, a szedret és a hibrid bogyósokat fogyaszthatod frissen, vagy készíthetsz belőlük lekvárt, gyümölcslevet és desszerteket.
A szeder a madaraknak, a kisemlősöknek és a beporzóknak is fontos táplálékforrás.






















































































