Húsos som
Cornus mas · Cornaceae
Más néven: kökény som, somfa
A húsos som (Cornus mas, más néven somfa) lombhullató cserje vagy kis fa, amely már februárban és márciusban sárgán virágzik, még lombtalan ágakon. Télálló, könnyen nevelhető, nyár végén pedig ehető piros termést hoz.
- Fény
- Teljes napsütés, Félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–25 °C, min. -33 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 5–12 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A húsos som jellemzői
A Cornus mas a somfélék (Cornaceae) családjába tartozik. Őshonos Dél- és Közép-Európában, a Kaukázusban és Délnyugat-Ázsiában: Franciaországtól és Németországtól keletre Ukrajnáig és Törökországig, délen pedig a Balkánig, Olaszországig és Libanon-Szíriáig él.
Sűrű, gömbölyded vagy ovális növésű, gyakran többszárú cserje vagy kis fa, amely sarjakat hoz. Magassága 5-12 m, szélessége nagyjából 4-6 m. Lassan nő, ezért inkább hosszú távú ültetésnek számít.
Levele átellenes állású, fényes sötétzöld, tojásdadtól elliptikusig terjedő, 4-10 cm hosszú, épszélű. Ősszel sárgás, lilás vagy zöld színeket ölt.
Virágai aprók, négyszirmúak, sárgák, 10-25 virágos csokrokban nyílnak február és március táján. Ilyenkor a méhek számára korai táplálékforrást adnak. A termés olajbogyó alakú, kb. 2 cm-es piros csonthéjas, egy maggal. Nyár közepén, végén érik, egyes fajták termése sárga.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
Napos helyen virágzik és terem a legjobban, de a félárnyékot is tűri. Mivel nagyra nő, érdemes olyan helyet választani, ahol kinőheti magát, akár szoliterként, akár vegyes sövényben vagy gyümölcsöscserje-csoportban.
Öntözés
A nedves, jó vízelvezetésű talajt szereti. A begyökeresedett növény a mérsékelt szárazságot elviseli, de a szárazságtűrése összességében alacsony. Júliusban és augusztusban érdemes többet öntözni, különösen száraz időben.
Talaj
Nagyon alkalmazkodó: jó a vályog-, az agyag- és a homokos talaj is, a humuszos, nedves, tápanyagban gazdag talajon pedig különösen jól érzi magát. A meszes, lúgos talajt is elviseli; a kedvező pH-tartomány nagyjából 6 és 8,5 között van.
Tápanyag-utánpótlás
Tápanyag-utánpótlásra márciusban és áprilisban, a vegetáció indulásakor érdemes sort keríteni.
Metszés
Keveset igényel metszést. A sarjakat érdemes időben eltávolítani, a koronát pedig virágzás után ritkítani. A fő metszési időszak áprilistól májusig tart. Sövényként nyírva is jól tartható.
Ültetés
Ültetni ősszel (októberben, novemberben) vagy kora tavasszal (márciusban, áprilisban) érdemes, napos vagy félárnyékos helyre. Tőtávolságnak legalább 4 m ajánlott, de a nagyobb fáknak 3,5-7 m helyet kell hagyni.
Áttelelés
Teljesen télálló: védelem nélkül is elviseli a mínusz 33 °C-ot, így a hazai, jellemzően mínusz 20 °C körüli téli mélypontok nem okoznak gondot. Külön védelemre nincs szüksége. A nyugalmi időszaka január, valamint november és december.
Szaporítás
Szaporítható magról, dugványról, bujtással és oltással. A magvetés ideje október, a szaporítási munkákat júniusban, júliusban és novemberben lehet végezni. A lassú növekedés miatt a szaporítás türelmet kíván.
Termés és felhasználás
A termés augusztusban és szeptemberben szedhető. A teljesen érett gyümölcs savanykás, a vörösáfonyára és a meggyre emlékeztet; lekvárnak, kompótnak, italoknak, savanyúságnak és likőrnek használják. Az éretlen termés fanyar, összehúzó ízű.
A termést és a levelet Délnyugat- és Közép-Ázsiában hagyományosan gyógyászati célra is használják, a termést a kínai orvoslásban is. A madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják a gyümölcsét.






























































