Zelnicemeggy
Prunus padus · Rosaceae
Más néven: zelnice
A zelnicemeggy (Prunus padus, másik nevén zelnice) kis fa vagy nagy cserje, tavasszal illatos, fehér virágfüzérekkel. Teljesen télálló, könnyen gondozható, a nedves, tápanyagdús talajt kedveli. A madarak és a beporzó rovarok egyaránt szívesen látogatják.
- Fény
- Napfény vagy félárnyék, Félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–24 °C, min. -36 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 5–16 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A zelnicemeggy jellemzői
A zelnicemeggy lombhullató, évelő fa a rózsafélék (Rosaceae) családjából. Eurázsia mérsékelt övi területein honos, a Brit-szigetektől és Nyugat-Európától Szibérián, Mongólián és Koreán át Japánig és Északkelet-Kínáig. Jellemzően nedves erdőkben, folyópartokon és erdőszéleken él.
Általában 5–16 m magasra nő, növekedése mérsékelt. Koronája gömbölyded, szétterülő, alakja kis fára vagy nagy cserjére emlékeztet. Zöld levelei váltakozó állásúak, finoman fogazottak, 7–13 cm hosszúak és 4–7 cm szélesek.
Fehér, illatos virágai 7–15 cm hosszú, szétterülő vagy lecsüngő fürtökben nyílnak, nálunk áprilisban és májusban. A termés fekete, fanyar, egymagvú, nagyjából 8 mm átmérőjű csonthéjas, nyáron érik, és a madarak szívesen megeszik.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
Napos helyen és félárnyékban is jól érzi magát, az erősebb árnyékot is elviseli. Mivel nedves talajt igényel, a nedvesebb kertrészek, patakpartok és erdőszélek a legjobb helyei. Számítsunk az 5–16 m-es magasságra és a szétterülő koronára.
Öntözés
Egyenletesen nedves talajt szeret. Az aszályt egyáltalán nem tűri, ezért száraz időszakban rendszeresen öntözni kell, különösen fiatalon. A pangó vizet sem viseli el, így a talaj legyen nedves, de jó vízelvezetésű.
Talaj
Nedves, tápanyagdús vályogtalajban fejlődik a legjobban, a meszes talajt is jól viseli. Az ideális pH nagyjából 6 és 8 között van. A nehéz agyagtalajon gyengén fejlődik.
Tápanyag-utánpótlás
Általában keveset igényel. Szegényebb talajon márciusban–áprilisban érdemes komposztos mulccsal segíteni.
Metszés
Virágzás után vagy nyár végén, jellemzően júniusban–júliusban érdemes könnyen metszeni: ilyenkor az elhalt ágakat távolítjuk el, és alakítjuk a koronát. Kerüljük az erős téli visszavágást.
Ültetés
Ültetni ősszel (októberben–novemberben) vagy kora tavasszal (márciusban–áprilisban) érdemes, nedves, tápanyagdús talajba.
Áttelelés
Teljesen télálló, az általa elviselt legalacsonyabb hőmérséklet –36 °C. Védelemre nincs szüksége, a hazai telek nem jelentenek gondot neki.
Szaporítás
Magról szaporítható. A magvetés ideje október–november.
Gyakori problémák
A gyakoribb kártevők a zelnicemeggy-fonómoly (hermelinmoly) hernyói és a levéltetvek. Ha a hernyók lerágják és beszövik a leveleket, a fa általában újra kihajt, így elég hagyni őket, vagy kézzel eltávolítani a szövedéket.
Betegségei közül a fekete csomóbetegség (black knot) és a levélfoltosság fordulhat elő. Az ágakon lévő fekete, duzzadt kinövéseket vágjuk ki, és semmisítsük meg.
Termés és felhasználás
A termés júliusban–augusztusban szedhető. Fanyar, nyersen kevésbé élvezetes. Frissen lekvár készíthető belőle, Oroszországban a szárított bogyókat lisztté őrlik, és süteményekhez használják. A magok mérgezők, ezért ne fogyasszuk őket.
A virágok a méheknek és a legyeknek is táplálékot adnak, a termést a madarak eszik.









































































