Virágzó díszalma (Malus) rózsaszín virágokkal

Fotó: Bruce Marlin, CC BY 3.0, Wikimedia Commons

Fotó: Stiller Beobachter from Ansbach, Germany, CC BY 2.0, Wikimedia Commons

Fotó: vastateparksstaff, CC BY 2.0, Wikimedia Commons

Fotó: Nebojsa Ljuboja, CC BY 2.0, Wikimedia Commons

Fotó: Bengt Nyman from Vaxholm, Sweden, CC BY 2.0, Wikimedia Commons

Fotó: Serhio Magpie, CC BY 4.0, Wikimedia Commons

Gyümölcsfák Díszfák

Díszalma

Malus · Rosaceae

Más néven: alma

A díszalma (Malus, más néven malus vagy alma) lombhullató fa vagy nagyobb cserje, tavasszal fehér, rózsaszín vagy piros virágokkal. A hazai teleket jól bírja, a fagyokat is elviseli, ezért egész évben kint maradhat.

Fény: Teljes napsütés
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 8–24 °C, min. -35 °C
Nehézség: Közepesen igényes
Magasság: 4–12 m

Fajok és fajták

Almafa

Malus domestica

Teljes napsütés
Közepes

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

KiültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásBetakarításNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A díszalma jellemzői

A Malus nemzetség a rózsafélékhez (Rosaceae) tartozik, őshazája az északi mérsékelt öv: Európa, Ázsia és Észak-Amerika. Általában 4–12 m magasra nő, közepes ütemben. Koronája sűrű, ágas-bogas, nyitott vagy kerekded. Törpe és oszlopos formái is vannak.

Levele egyszerű, fogazott, zöld, fonákja világosabb és enyhén szőrös. Áprilisban és májusban nyílik, a virágok ötszirmúak, bogernyős csoportokban állnak, és illatosak. Termése gömbölyű almatermés: a díszalmáké körülbelül 1 cm-es, a nagy étkezési almák ennél jóval nagyobbak, zöld, sárga vagy piros színűek. Bonsaiként is nevelhető.

Termesztés és gondozás

Fény és hely

A díszalma teljes napot kér, itt virágzik és terem a legjobban. Válasszon nyílt, napos helyet, ahol a korona szellős marad.

Öntözés

A tenyészidőszakban egyenletesen nedves talajt szeret. Júniusban, júliusban és augusztusban öntözze bőségesebben. A begyökeresedett fa már közepesen szárazságtűrő, de a tartós szárazságot nem szereti.

Talaj

Nedves, jó vízelvezetésű, humuszos, enyhén savanyú talajt szeret. A pH-ja nagyjából 5,5 és 7 között legyen. Vályog-, agyag- és homoktalajon is megél, ha nem áll meg benne a víz.

Tápanyag-utánpótlás

A tápanyagot márciusban és áprilisban érdemes pótolni, a hajtásnövekedés kezdetén.

Ültetés

Ültesse októberben vagy novemberben, illetve márciusban vagy áprilisban, napos helyre. Az oltási hely maradjon a talajszint felett. Ha gyümölcstermő almát ültet, nézze meg, milyen beporzópartner kell hozzá.

Metszés

Februárban vagy márciusban, esetleg virágzás után ritkítsa a sűrűn álló vékony ágakat, és szellősítse a koronát, hogy jobban járjon a levegő.

Áttelelés

Teljesen télálló, védelem nélkül is kint marad. A gyümölcskötéshez szüksége van a téli lehűlésre. Pihenőideje általában januártól februárig, valamint novembertől decemberig tart.

Szaporítás

Szaporítható oltással és maggal. Oltani januárban, februárban vagy augusztusban lehet.

Gyakori problémák

Gyakori kártevői a levéltetvek, az atkák, a japán cserebogár és az almafa fúrókártevője. A betegségek közül a tűzelhalás, a rozsda, a varasodás és a lisztharmat fordul elő.

Varasodásra a leveleken és a termésen megjelenő varas foltok utalnak. Szedje össze a lehullott leveleket, és válasszon ellenálló fajtát. Tűzelhalásnál a hajtások megperzseltnek, megfeketedettnek tűnnek. Vágja ki a beteg hajtást jóval a sérülés alatt, és fertőtlenítse az eszközöket.

Termés és felhasználás

A termés augusztustól októberig szedhető. Az étkezési almát frissen és főzve is fogyasztják, a savanyú díszalmából zselé, pektin készül, vagy almabor ízesítésére használják. A virágok a méheket, lepkéket vonzzák, a termés madaraknak és kisemlősöknek nyújt táplálékot.