Navigáció kihagyása, ugrás a tartalomra
Tartalom átugrása, ugrás a láblécbe

Myrobalan

Prunus cerasifera · Rosaceae

Más néven: cseresznyeszilva, mirabolán, mirobalán, ónabón

Macskákra és kutyákra mérgező · részletek ↓

A cseresznyeszilva (más néven mirabolán vagy myrobalan, Prunus cerasifera) gyorsan növő, korán virágzó kis fa vagy nagy cserje. Díszfaként, gyümölcsfaként és sövénynövényként is ültethető, a magyarországi telet fagykárok nélkül kibírja. Hajtásai és magja mérgezők, ezért ültetés előtt érdemes ezt is megfontolni.

Fény
Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés
Közepes
Páratartalom
Mérsékelt
Hőmérséklet
8–25 °C, min. -25 °C
Nehézség
Igénytelen
Magasság
6–12 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásBetakarításFagyvédelemNyugalmi időszak
Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A cseresznyeszilva jellemzői

A cseresznyeszilva lombhullató, évelő fa, amely 6-12 m magasra nő, és általában 4-8 m szélesre terül. Növekedése mérsékelt. Felfelé törő, sűrűn ágas, koronája gömbölyded vagy vázszerű, fája törékeny. Gyakran rövid életű.

Levelei váltakozó állásúak, tojásdad vagy elliptikus alakúak, fűrészes szélűek, 3-7 cm hosszúak. Színük zöld, vörös vagy bíbor. A bíbor levelű fajták a lombhullásig megtartják színüket.

Illatos, körülbelül 2 cm átmérőjű, ötszirmú, fehér vagy rózsaszín virágai nagyon korán, március-áprilisban nyílnak, a levelekkel együtt. A termés 2-3 cm-es, gömb alakú csonthéjas, sárga vagy piros, a bíbor levelű változatoknál sötétlila, nyáron érik. A faj őshazája Délkelet-Európa, Nyugat- és Közép-Ázsia, a Balkántól és Törökországtól a Kaukázuson és Irán térségén át a Himalájáig, de más területeken is elvadult. Bonszaiként is nevelik.

Termesztés és gondozás

Fény és hely

Napos helyen virágzik a legbőségesebben, de a félárnyékot is elviseli. A korai virágokat a késő tavaszi fagyok elpusztíthatják, ezért védett, szélcsendes helyet válasszunk. Március-áprilisban különösen figyeljünk a fagyveszélyre.

Öntözés

A cseresznyeszilva közepes vízigényű, a nedves, de jó vízelvezetésű talajt szereti. A fiatal fákat száraz időszakban öntözzük. Júniustól augusztusig, a nyári hónapokban érdemes több vizet adni.

Talaj

Az ideális talaj nedves, jó vízelvezetésű vályog, de az agyagos és a homokos talajhoz is jól alkalmazkodik. A kedvező pH-tartomány általában 5,5 és 7,5 között van.

Tápanyag-utánpótlás

A tápanyag-utánpótlás ideje március-április.

Metszés

Olyan fát válasszunk, amelynek jól fejlett központi vezérhajtása van. Metszeni júniustól augusztusig, a nyári hónapokban érdemes, és csak mérsékelten. Télen ne metsszük, mert így kisebb a betegségek veszélye.

A fiatal fák vezérhajtásra nevelésével megelőzhető, hogy a törékeny ágak szélben vagy hóteher alatt letörjenek.

Ültetés

Ültethetjük ősszel (október-november) vagy tavasszal (március-április), napos helyre. Vásárláskor figyeljünk arra, hogy a fának erős, egyenes központi vezérhajtása legyen.

Áttelelés

A cseresznyeszilva fagytűrő, a legalacsonyabb elviselt hőmérséklete körülbelül -25 °C, a tipikus téli mélypont pedig -20 °C körül van. Téli védelemre nincs szükség. Nyugalmi időszaka januárban, februárban, novemberben és decemberben van. A virágzás idején jelentkező fagyok azonban kárt tehetnek a virágokban.

Szaporítás

Szaporítható maggal, dugvánnyal és oltással. A magvetés ideje október-november, a dugványozásé június-augusztus.

Gyakori problémák

Letört ágak szélben vagy hó alatt: a fa törékeny, ezért a fiatal fákat erős központi vezérhajtásra kell nevelni.

Elfagyott korai virágok: késő tavaszi fagy okozza, védett helyre ültetéssel mérsékelhető.

Sarjak a fa tövénél: a fa természetes növekedési módja, a sarjakat rendszeresen el kell távolítani.

Termés és felhasználás

A termést júliustól szeptemberig lehet szüretelni. A húsos rész frissen is ehető, de lekvárnak is főzhető. A grúz tkemali szósz egyik fő alapanyaga, Romániában pedig levesek savanyítására használják.

A korai virágok a méheknek, a termések a madaraknak jelentenek táplálékot.

Biztonság

Macskákra és kutyákra mérgező
Macskák
Mérgező
Kutyák
Mérgező
Lovak
Mérgező

A cseresznyeszilva macskákra, kutyákra, lovakra és emberre is mérgező. A mérgező részek a levelek, a szárak és a magok, hatóanyaguk a cianogén glikozidok. A hervadt levelek vagy a magok cianidmérgezést okozhatnak: légzési nehézség, tágult pupilla, lihegés és sokk léphet fel. Az érett termés húsa ehető. Ez csupán tájékoztatás, nem állatorvosi vagy orvosi tanács; kétség esetén forduljunk állatorvoshoz vagy orvoshoz.

Forrás: ASPCA Toxic and Non-Toxic Plants, North Carolina Extension Gardener Plant Toolbox

Kiegészítők a növényedhez

Gyakran ismételt kérdések

Mikor virágzik a cseresznyeszilva?Márciusban és áprilisban, nagyon korán, a levelek megjelenésével egy időben. A virágok fehérek vagy rózsaszínek és illatosak.
Mikor kell metszeni a cseresznyeszilvát?Nyáron, júniustól augusztusig, mérsékelten. Télen nem ajánlott, mert így kisebb a betegségek veszélye.
Ehető a cseresznyeszilva termése?Igen, az érett termés húsa ehető, frissen és lekvárként is. A magja és a levelei viszont mérgezők.
Mikor ültessük a cseresznyeszilvát?Ősszel (október-november) vagy tavasszal (március-április), napos helyre. Erős központi vezérhajtású példányt válasszunk.
Miért törnek le a cseresznyeszilva ágai?A fája törékeny, ezért szél és hó alatt könnyen letörik. A fiatal fát erős központi vezérhajtásra érdemes nevelni.
Mérgező a cseresznyeszilva a kutyáknak és macskáknak?Igen, a levelei, szárai és magjai mérgezők kutyákra és macskákra is. Gyanú esetén forduljunk állatorvoshoz.
Lábléc kihagyása, ugrás az oldal elejéreUgrás az oldal elejére