Mandulafa

Prunus amygdalus · Rosaceae

Más néven: mandula, közönséges mandula

A mandulafa (Prunus amygdalus) kora tavasszal, még lombfakadás előtt nyíló, illatos virágaival díszít, ősszel pedig ehető magot, mandulát terem. Napos, száraz, jó vízelvezetésű helyet kér, a korai virágok miatt pedig különösen fontos, hogy védett legyen a tavaszi fagyoktól.

Fény: Teljes napsütés
Öntözés: Alacsony
Páratartalom: Alacsony
Hőmérséklet: 15–30 °C, min. -15 °C
Nehézség: Közepesen igényes
Magasság: 3–4,5 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásBetakarításFagyvédelemNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A mandulafa jellemzői

A mandulafa, más néven mandula vagy közönséges mandula, a rózsafélék családjába tartozó lombhullató fa. Kis termetű, gömbölyded, szétterülő növésű, rövid törzsű, nyílt koronájú, magassága 3–4,5 m. Levelei keskenyek, lándzsa alakúak, 8–13 cm hosszúak, finoman fűrészes szélűek, nyelük rövid, színük zöld.

A virágok illatosak, ötszirmúak, 3–5 cm átmérőjűek, fehérek vagy rózsaszínek. Egyesével vagy párosával nyílnak a levelek előtt, március–áprilisban. A termés 3,5–6 cm hosszú csonthéjas, bőrszerű, molyhos, szürkészöld burokkal, amely éréskor felreped. Belsejében fás héjú mag található, a mandula. A termés ősszel érik, a virágzás után 7–8 hónappal.

A faj őshazája Nyugat- és Közép-Ázsia, a Transzkaukázustól keletre. A mediterrán térségben és más száraz, hűvös telű vidékeken termesztik, és el is vadult. Természetes élőhelye a meleg mérsékelt övi és mediterrán éghajlatú, száraz, köves lejtők.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

A mandulafa teljes napfényt és meleg, száraz nyarat igényel. Az optimális hőmérséklet 15 és 30 °C között van. Válasszon napos, védett helyet, mert a korai virágok érzékenyek a tavaszi fagyra. Szabadtéri, kerti fa.

Öntözés és páratartalom

A vízigénye alacsony, a szárazságot közepesen viseli. A páratartalom nem számít, az alacsony páratartalom megfelel neki. Júniustól augusztusig érdemes többet öntözni, a többi időszakban általában nincs szükség sok vízre.

Talaj

Mély, laza, jó vízelvezetésű talajt szeret. Kerülje a nehéz, kötött vagy vizenyős területet, mert a fa ott nem érzi jól magát.

Tápanyag-utánpótlás

A tápanyag-utánpótlást márciusban és áprilisban, a virágzás idején érdemes elvégezni.

Metszés

Júliusban és augusztusban metsszen. A természetes, nyílt koronájú, gömbölyded alakot érdemes megtartani.

Ültetés

Ültesse ősszel vagy kora tavasszal, napos, védett, jó vízelvezetésű helyre. A kiültetésre a március, április, október és november a megfelelő időszak.

Sok fajta csak másik fajta pollenjével termékenyül, ezért vásárláskor érdemes megnézni, hogy kell-e mellé megporzó partner.

Áttelelés és fagyvédelem

A mandulafának a téli nyugalmi időszakban nagyjából 200–700 órányi 7 °C alatti hőmérsékletre van szüksége. A nyugalmi időszak január, február, november és december.

A fa kb. -15 °C-ig bírja a fagyot, a hazai tipikus téli mélypont viszont -20 °C körül lehet, ezért különösen kemény fagyban károsodhat. Ezért is fontos a védett fekvés. Márciusban és áprilisban, virágzáskor figyeljen a fagyveszélyre, és szükség esetén védje a virágokat.

Szaporítás

A mandulafát oltással vagy maggal lehet szaporítani. Az oltás ideje júliusban és augusztusban van, a vetést októberben végezheti.

Kártevők és betegségek

A leggyakoribb kártevők a levéltetvek, a takácsatkák, a narancsféreg (navel orangeworm) és az őszibarack-hajtásmoly (peach twig borer).

Betegségei közül a baracklevél-fodrosodás, a barnarothadás (monília), a lyukacsosfoltosság és a bakteriális rák fordulhat elő.

Betakarítás és felhasználás

A termés szeptemberben és októberben érik. Ehető része a mag, vagyis a mandula. Egészben, hámozva vagy őrölve fogyasztható, és olyan édességekhez használják, mint a marcipán.

Nyersen csak az édes fajták ehetők. A keserűmandula magja cianogén vegyületeket tartalmaz.