Fehér eperfa
Morus alba · Moraceae
Más néven: fehér eper, fehér faeper
A fehér eperfa (Morus alba, másik nevén fehér eper vagy egyszerűen eperfa) gyorsan növő, lombhullató fa, amely a hideg teleket is jól bírja. Gyümölcsfaként és díszfaként is ültethető, könnyen gondozható, de a helyét érdemes előre átgondolni.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 24–28 °C, min. -28 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 10–20 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A fehér eperfa jellemzői
A fehér eperfa kis vagy közepes méretű, gömbölyded koronájú, rövid, görbe törzsű fa, amely tejnedvet tartalmaz. Kína északi és középső részeiről származik, de a meleg mérsékelt égövön világszerte termesztik, és el is vadult. Erdőszéleken, útszéleken és bolygatott talajon él, a szegényebb talajt is elviseli.
Levelei váltakozó állásúak, fűrészes szélűek, lehetnek karéjosak vagy épek, fényesek. Felnőtt fán 5–13 cm hosszúak, erőteljes hajtásokon nagyobbak. Nyáron zöldek, ősszel sárgára vagy barnára színeződnek.
A virágok apró, sárgászöld barkák, áprilisban és májusban nyílnak, többnyire külön porzós és termős fán. A fa általában 6–18 m szélesre nő, gyökérzete sekély és szétterülő.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
Teljes napfényben érzi magát a legjobban, de a félárnyékot is tűri. Az ideális hőmérséklet nyáron 24–28 °C körüli.
Ültetés előtt gondoljon a termő fák gyümölcsére: a lehulló gyümölcs foltot hagy, ezért ne ültesse utak, burkolt felületek vagy autók mellé.
Öntözés
A fiatal fákat rendszeresen öntözze. A begyökeresedett fa már a szárazságot is elviseli, bár közepesen igényli a vizet. Június és augusztus között érdemes több vizet adni.
Talaj
A gazdag, üde, jó vízelvezetésű vályogtalajt kedveli, de szegényebb és meszes talajon is megél. Agyagos, homokos és vályogtalajon egyaránt nő. Az ideális pH 6,2 és 6,8 között van.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyag-utánpótlás ideje március és április.
Metszés
Késő ősszel vagy télen metssze, vagyis novembertől februárig. Így elkerülhető, hogy a vágásfelületek erősen "vérezzenek". A növekedési időszakban végzett metszés után sok nedv folyik el.
Ültetés
Ültetni márciusban, áprilisban, illetve októberben és novemberben érdemes. Olyan helyet válasszon, ahol a fa kinőheti magát, és a lehulló gyümölcs nem zavar. Kerülje azokat a helyeket, ahol őshonos eperfák nőnek, mert a fehér eperfa könnyen elvadul, a magokat pedig a madarak terjesztik.
Áttelelés
A fehér eperfa télálló, mérsékelt égövön nem igényel védelmet. Még a nagyon kemény fagyot is elviseli. Nyugalmi időszaka január–február, illetve november–december.
Szaporítás
Magról, dugványozással és oltással is szaporítható. A magvetés ideje október és november. A szaporításra március, június és július a megfelelő időszak.
Gyakori problémák
A lehulló gyümölcs foltot hagy a burkolaton és az autókon. Ennek oka a termő fák bő termése. Ültesse a fát burkolt felületektől távolabb, vagy válasszon terméketlen, porzós fajtát.
Ha a fa metszés után erősen nedvezik, valószínűleg a növekedési időszakban metszette. Késő ősszel vagy télen metssze.
Szüret és felhasználás
A gyümölcs júniusban és júliusban érik. Íze édes, néha kissé semleges, színe fehér, rózsaszín vagy mélylila. Friss gyümölcsként, szárítva vagy lekvárban fogyasztják. A levelei is ehetők.
A madarak szívesen eszik a termést, a levelekkel pedig selyemhernyókat etetnek.

































































