Szilfa
Ulmus · Ulmaceae
Más néven: szil
A szil (más néven szilfa vagy ulmus) lombhullató, nagytermetű díszfa, amely nálunk teljesen télálló és könnyen gondozható. Cserébe sok helyet kér, és érdemes olyan fajtát választani, amely ellenáll a holland szilfavésznek.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–25 °C, min. -35 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 10–30 m
Fajok és fajták
Mezei szil
Ulmus minor
- Teljes napsütés
- Közepes
Hegyi szil
Ulmus glabra
- Napfény vagy félárnyék
- Közepes
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A szil jellemzői
Az Ulmus nemzetség az Ulmaceae családba tartozik. Az északi mérsékelt égövön, Észak-Amerikában és Eurázsiában őshonos, számos természetes erdő része, gyakran nedves, jó vízelvezetésű talajon vagy folyópartokon.
A szil többnyire nagy fa, gyakran vázszerű, kerekded koronával, olykor villás törzzsel; néhány faj cserjetermetű. Magassága általában 10–30 m, növekedése mérsékelt. A levelei szórt állásúak, egyszerűek, szélük egyszeresen vagy kétszeresen fűrészes, tövüknél általában aszimmetrikusak, csúcsuk hegyes. A lomb zöld.
Apró, szélporozta, zöldes virágai csoportokban nyílnak, fajtól függően lombfakadás előtt, tavasszal vagy ősszel. Nálunk a virágzás március–áprilisra esik. A termés lapos, kerek, papírszerű lependék bemetszett csúccsal, amely fajtól függően tavasztól őszig érik.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A szil teljes napon érzi legjobban magát, de a félárnyékot is elviseli. Mivel nagyra nő, ültetéskor gondolja végig, hol lesz elég tere: ne kerüljön túl közel épülethez vagy más fához.
Öntözés
A szil a nedves, de jó vízelvezetésű talajt szereti. A fiatal fákat száraz időszakokban érdemes öntözni, különösen júniustól augusztusig, amikor a legtöbb vizet igénylik.
Talaj
A talaj kémhatására és típusára nem válogatós, a vályogtalajt és az általános kerti földet egyaránt jól viseli. Egy dolog számít igazán: a jó vízelvezetés.
Tápanyag-utánpótlás
A szilt márciusban és áprilisban, a tavaszi növekedés idején érdemes tápanyaggal ellátni.
Metszés
A metszés ideje január, február, november és december, vagyis a nyugalmi időszak. A holland szilfavész miatt elszáradt vagy beteg ágakat azonnal el kell távolítani.
Ültetés
Ültetni márciusban, áprilisban, októberben vagy novemberben érdemes. Olyan fajtát válasszon, amely ellenáll a holland szilfavésznek, és hagyjon helyet a nagyra növő fának.
Áttelelés
A szil teljesen télálló, a hazai fagyokat külön védelem nélkül kibírja. Télen, novembertől februárig nyugalmi időszakban van.
Szaporítás
A szil szaporítható maggal, szár- és gyökérdugvánnyal, oltással és bujtással. A magvetés ideje június. Szaporítani márciusban, júniusban és októberben lehet.
Gyakori problémák
A legnagyobb veszélyt a holland szilfavész jelenti. Jele a nyáron sárguló, hervadó ágak. Teendő: a beteg faanyagot gyorsan el kell távolítani, és ellenálló fajtát kell ültetni. Szilsárgaság is előfordulhat.
A kártevők közül a szilszú, a levéltetvek és a szil-levélbogár jelenhetnek meg.



















































































