Navigáció kihagyása, ugrás a tartalomra
Tartalom átugrása, ugrás a láblécbe

Hegyi szil

Ulmus glabra · Ulmaceae

A hegyi szil (Ulmus glabra) hatalmas, lombhullató fa, amely széles koronájával nagy kertekben és parkokban érvényesül. Fagytűrő, a magyarországi telet gond nélkül viseli, de a szilfavész miatt a helyválasztást és a rendszeres ellenőrzést komolyan kell venni.

Fény
Napfény vagy félárnyék, Félárnyék
Öntözés
Közepes
Páratartalom
Mérsékelt
Hőmérséklet
5–22 °C, min. -35 °C
Nehézség
Igénytelen
Magasság
21–30 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésMetszésSzaporításVirágzásNyugalmi időszak
Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A hegyi szil jellemzői

A hegyi szil a szilfafélék családjába tartozó lombhullató fa. Kifejlett korában 21–30 m magas, koronája 15–21 m széles. Növekedése közepes ütemű. Nyílt helyen állva gyakran rövid, villás törzset nevel, koronája széles, kerekded.

Levele sötétzöld, érdes tapintású, kétszeresen fogas szélű, 6–17 cm hosszú, töve aszimmetrikus, nyele rövid. Ősszel sárgára színeződik.

Márciusban és áprilisban, még lombfakadás előtt jelennek meg apró, vöröseszöld virágcsoportjai, amelyeket a szél poroz be. Termése lapos, szárnyas, kb. 2 cm-es lependék, közepén egyetlen maggal, késő tavasszal érik.

Természetes elterjedési területe Európa nagy része Írországtól az Urálig, Skandináviától a Balkánig és Szicíliáig, továbbá a Kaukázus, Törökország, Szíria és Irán. Elsősorban hegyvidéki erdőkben és nedves, párás talajú szurdokvölgyekben él, nagyjából 1500 m magasságig.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

Napos helyen fejlődik a legszebben. Fiatalon az árnyékot is elviseli, később viszont napfényre van szüksége. Mivel nagyra nő, gyökérzete pedig mélyre hatol és messzire terjed, csak tágas telekre való. Sarjakat általában nem hajt.

Öntözés

Az egyenletesen nedves talajt kedveli. Megeredés és begyökeresedés után közepes mértékben tűri a szárazságot, de a rendszeres vízellátás a fiatal fáknak különösen fontos.

Talaj

Tápanyagban gazdag, nedves, de jó vízelvezetésű vályogtalajban érzi jól magát. A humuszos és a kötöttebb agyagos talajt is elviseli, a homokot is tűri.

Ültetés

Ültetni márciusban, októberben vagy novemberben érdemes. Ültetés előtt érdemes számolni a fa végleges méretével, mert nagy helyigényű. Mivel fogékony a szilfavészre, sok helyen ritkán telepítik.

Metszés

Metszeni decembertől februárig érdemes. A beteg, elhalt ágakat mielőbb el kell távolítani.

Telelés

A hegyi szil teljesen fagytűrő, kb. -35 °C-ig bírja, így a szokásos -20 °C körüli téli mélypont nem okoz gondot. Nyugalmi ideje novembertől februárig tart, külön védelmet nem igényel.

Szaporítás

Magról és oltással szaporítható. A magot májusban vagy júniusban, a termés beérése után érdemes elvetni.

Kártevők és betegségek

A legnagyobb veszélyt a szilfavész jelenti. Jele az ágak hervadása, sárgulása és elhalása. Nincs gyógymód, a fertőzött faanyagot minél korábban el kell távolítani.

További lehetséges betegségek a floémnekrózis, a nedves faszíj, a rák- és hervadásos betegségek, valamint a gyökérrothadás. Előfordulhatnak szilfabogarak, fúrók, hernyók, aknázómolyok, pajzstetvek és liszteskék is. A hernyók vagy bogarak okozta levélrágást általában el lehet tűrni.

Kiegészítők a növényedhez

Gyakran ismételt kérdések

Milyen magasra nő a hegyi szil?Kifejlett fa 21–30 m magas, koronája 15–21 m széles. Növekedése közepes ütemű.
Mikor érdemes elültetni a hegyi szilt?Márciusban, októberben vagy novemberben. Nagy helyigénye miatt a végleges mérettel előre számolni kell.
Fagytűrő a hegyi szil?Igen, nagyjából -35 °C-ig bírja, ezért a hazai telek nem okoznak neki gondot.
Mi a szilfavész, és mit lehet ellene tenni?A szilfavész az ágak hervadásával, sárgulásával és elhalásával jár. Nincs gyógymód, a fertőzött részeket korán el kell távolítani.
Hogyan szaporítható a hegyi szil?Magról vagy oltással. A magvetés ideje május–június.
Lábléc kihagyása, ugrás az oldal elejéreUgrás az oldal elejére