Fenyő
Pinus · Pinaceae
Más néven: fenyők, fenyőfa, tűnyalábos fenyő, hosszútűs fenyők
A fenyő (Pinus) a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó nemzetség, amelynek fajai a cserje termetűtől a hatalmas fáig terjednek. Fagytűrő, szabadtéri növény, amely napos helyen érzi jól magát. Az alábbi tanácsok a nemzetség egészére vonatkoznak, a fajok között eltérések lehetnek.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–25 °C, min. -30 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 3–80 m
Fajok és fajták
Fekete fenyő
Pinus nigra
- Teljes napsütés
- Alacsony
Erdei fenyő
Pinus sylvestris
- Teljes napsütés
- Alacsony
Havasi törpefenyő
Pinus mugo
- Teljes napsütés
- Közepes
Himalájai selyemfenyő
Pinus wallichiana
- Teljes napsütés
- Közepes
Simafenyő
Pinus strobus
- Teljes napsütés
- Közepes
Páncélfenyő
Pinus heldreichii
- Teljes napsütés
- Alacsony
Cirbolyafenyő
Pinus cembra
- Teljes napsütés
- Közepes
Aleppói fenyő
Pinus halepensis
- Teljes napsütés
- Alacsony
Japán selyemfenyő
Pinus parviflora
- Teljes napsütés
- Közepes
Mandulafenyő
Pinus pinea
- Teljes napsütés
- Alacsony
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A fenyők jellemzői
A fenyők fák, ritkábban cserjék. Magasságuk fajtól függően nagyjából 3 métertől akár 80 méterig terjed. Gyantás ágaik álörvökben állnak, koronájuk kúp alakútól gömbölyűig változik. Általában örökzöldek.
A tűlevelek általában 2–5 tűs kévékben nőnek, tövükön hüvellyel, és több évig a fán maradnak. A fenyő egylaki: tavasszal a kis porzós tobozok szórják a virágport, a termős tobozok pedig 1,5–3 év alatt érnek be. A fás tobozpikkelyek között legtöbbször szárnyas magok, a fenyőmagok ülnek.
Természetes elterjedési területük az északi félteke: a tajgától és a boreális erdőktől a mediterrán erdőkig, de előfordulnak Közép-Amerikában és Délkelet-Ázsiában is. Egyes fajok alkalmazkodtak a tűzhöz.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A legtöbb fenyő teljes napsütést igényel, az árnyékot rosszul tűri. Válasszunk neki nyílt, napos helyet, és számoljunk a végleges mérettel: a magasra növő fajok sok helyet igényelnek.
Öntözés
Júliusban és augusztusban, a nyári melegben érdemes többet öntözni. A többi időszakban nincs külön öntözési szabály.
Talaj és átültetés
A fenyők általában a jó vízelvezetésű, laza talajt kedvelik. Ha dézsában tartjuk, az átültetésre március vagy április a legjobb idő.
Tápanyag-utánpótlás
Tápanyagot áprilisban érdemes adni, a tavaszi növekedés kezdetén.
Metszés
A fenyő kevés metszést igényel. A méret szabályozására májusban–júniusban rövidíthetjük az új hajtásokat, a gyertyákat. Soha ne vágjunk bele a csupasz, öreg fába.
Ültetés
Kiültetni márciusban, áprilisban és októberben lehet. Az ültetőhelyet a napos fekvés és a jó vízelvezetés szerint válasszuk meg.
Szaporítás
A fenyő magról szaporítható, a vetés ideje március–április. Megfelelő magot a beérett tobozokból nyerhetünk.
Áttelelés
A fenyők fagytűrők, a nemzetség tagjai akár −30 °C-ig is elviselhetik a hideget, ezért a hazai, −20 °C körüli téli mélypontokat kint is átvészelik. A nyugalmi időszak január–február, valamint november–december.
Gyűjtés és felhasználás
A fenyő ehető részei a magok, a fiatal porzós tobozok és a belső kéreg. A fenyőmagot októberben szedhetjük; pestóhoz és sütéshez használják. A gyantát a retszina ízesítésére használják.
A fenyő dísznövénynek is jó, és egyes fajai bonszájnak is nevelhetők.
































































































































