Közönséges jegenyefenyő
Abies alba · Pinaceae
A közönséges jegenyefenyő (más néven jegenyefenyő, latinul Abies alba) Európa hegyvidékeinek nagy, hosszú életű, kúp alakú örökzöldje. Lassan nő, hűvös, párás, védett helyet és sok teret igényel. Fagytűrő, a hazai teleket gond nélkül viseli.
- Fény
- Félárnyék, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Magas
- Hőmérséklet
- 5–22 °C, min. -30 °C
- Nehézség
- Közepesen igényes
- Magasság
- 30–50 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen fa a közönséges jegenyefenyő?
Egyenes törzsű, kúp alakú fa, ágai emeletesen, szétterülve nőnek. Magassága 30–50 méter, így inkább nagy kertbe, parkba vagy birtokra való, mint kisebb telekre. Növekedése lassú.
Tűlevelei laposak, 1,8–3 cm hosszúak, felül fényes sötétzöldek, alul két ezüstösfehér sáv fut rajtuk. A hegyük bevágott, a hajtáson két sorban állnak. A növény illatos. Igazi virága nincs, helyette jelentéktelen hím- és nővirágzatok (tobozok) nyílnak májusban. A termése 9–17 cm hosszú, felálló toboz, amely éréskor még a fán szétesik, és szárnyas magokat szór.
Természetes élőhelye a Pireneusoktól Normandiáig, keleten az Alpokon és a Kárpátokon át, délen Olaszországig, a Balkánig, Bulgáriáig és Észak-Görögországig húzódik. Hűvös, párás hegyi erdőkben él 300–1700 méteren, ahol évi 1000 mm-nél több csapadék hullik, lucfenyő, fenyő és bükk társaságában.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
Fiatalon elviseli az árnyékot. Hűvös nyarú helyen napos és félárnyékos fekvésben is jól fejlődik. A hűvös, párás, védett hely a legjobb neki.
Öntözés és páratartalom
Egyenletes nedvességet és párás éghajlatot kedvel. A szárazságot és a hőséget rosszul tűri. Júniusban, júliusban és augusztusban érdemes többet öntözni, különösen a fiatal fákat.
Talaj
Tápanyagban gazdag, mély, jó vízelvezetésű, de nedves talajt szeret. Vályogos, humuszos földben érzi jól magát. A pH-érték széles tartományát elviseli, nagyjából 5 és 7,5 között.
Mély főgyökere van, amely a talajt is rögzíti.
Metszés
Alig igényel metszést. Februárban vagy márciusban elég az elszáradt, sérült ágakat eltávolítani, és ügyelni kell rá, hogy egyetlen csúcshajtása maradjon.
Ültetés
Márciusban, áprilisban vagy októberben ültethető ki. Nagy helyet kell neki szánni, hűvös, párás, szélvédett fekvésben. A légszennyezésre érzékeny, ezért forgalmas utak mellé, szennyezett környezetbe nem ideális.
Áttelelés
Teljesen fagytűrő, akár –30 °C-ot is kibír, így külön takarást nem igényel. A nyugalmi időszaka novembertől februárig tart.
Szaporítás
Magról szaporítható. A vetés ideje március és április. A magok a fán szétesett tobozokból származnak.
Felhasználás
Díszfaként, nagy kertek és parkok örökzöld fájaként ültetik. A levéltetvek mézharmatát a mézelő méhek gyűjtik, ebből készül a fenyőméz, a lombján és a tobozain pedig lepkehernyók élnek. Ágaiból egykor fenyősört főztek. Gyantás illóolaját illatszerekben és inhalálószerekben használják.









































































