Japán selyemfenyő
Pinus parviflora · Pinaceae
A japán selyemfenyő (Pinus parviflora) lassan növő, örökzöld tűlevelű fa, amely idősen lapos koronájú, festői alakot ölt. Hazánk hideg teleit jól bírja, ha napos, szélvédett és jó vízelvezetésű helyre kerül. Kertben és konténerben is nevelhető, bonsaiként is népszerű.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 8–24 °C, min. -30 °C
- Nehézség
- Közepesen igényes
- Magasság
- 15–25 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen fa a japán selyemfenyő?
A japán selyemfenyő (Pinus parviflora) a fenyőfélék családjába tartozik. Őshazája Japán, de Koreából és a Kuril-szigetekről is vannak adatok. Örökzöld fa, amely a megadott adatok szerint általában 15–25 m magasra nő, de nagyon lassan fejlődik.
Alakja szélesen oszlopos vagy kúpos, messze kinyúló ágakkal. Fiatalon sűrű, idősebb korában lapos tetejű és festői lesz.
A tűlevelei 3–7 cm hosszúak, kissé megcsavarodottak, ötösével állnak csomókban. Zöldek, fehér csíkokkal, fonákjuk ezüstös, ezért a lombozat zöld, ezüstös és kékes árnyalatokat is mutat. Virágzásakor, májusban apró, alig feltűnő hím- és nővirágzatot hoz. Az érett tobozok ovális alakúak, vörösesbarnák, 4–8 cm hosszúak, széles, lekerekített pikkelyekkel. A magok 7–10 mm-esek, rövid, csökevényes szárnnyal. A kisemlősök és a madarak a magvait és a fa nyújtotta rejtekhelyet hasznosítják.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A japán selyemfenyőnek teljes napsütésre van szüksége. Olyan helyet válasszunk neki, ahol a szél nem éri közvetlenül, mert a szél letörheti az ágait.
Perzselő hőségben és párás klímában nem érzi jól magát, a mi hűvösebb égövünk viszont megfelel neki.
Öntözés
A szárazságtűrése közepes, ezért nem érdemes teljesen magára hagyni a szárazabb időszakokban. Júniustól augusztusig érdemes gyakrabban, bőségesebben öntözni. A talajnak azonban végig jó vízelvezetésűnek kell lennie.
Talaj és átültetés
Jó vízelvezetésű talajt szeret. A fa a vályogos, kavicsos és általános kerti földet is elviseli, emellett az agyagos, savanyú és meszes talajt, a szegényebb földet és a városi körülményeket is jól tűri.
A konténerben nevelt példányokat márciusban vagy áprilisban érdemes átültetni.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyag-utánpótlásra márciusban és áprilisban kerüljön sor.
Metszés
Ha alakítani vagy rendezni szeretnénk a fát, erre májusban és júniusban van a megfelelő idő.
Ültetés
Hűvösebb éghajlaton napos, jó vízelvezetésű, széltől védett helyre ültessük. Kiültetésre március, április, valamint szeptember és október a legalkalmasabb.
A magvetést márciusban lehet elkezdeni.
Áttelelés
A japán selyemfenyő fagytűrő: a megadott adatok szerint a legnagyobb hideget –30 °C-ig bírja, a tipikus hazai téli mélypont pedig körülbelül –20 °C, így szabadtéren áttelel. Nyugalmi ideje november–február között van. Télen is fontos, hogy szélvédett helyen álljon.
Szaporítás
Magról vagy oltással szaporítható. A szaporítást januártól márciusig érdemes végezni, a magvetést márciusban lehet kezdeni.
Gyakori problémák
Letört ágak: a szél okozza. Megoldás a védett hely kiválasztása.
Gyenge, hanyatló növekedés: a déli, forró és párás klíma miatt jelentkezhet. Megoldás, hogy csak hűvösebb vidéken, jó vízelvezetés mellett neveljük.

















































































