Erdei fenyő

Pinus sylvestris · Pinaceae

Más néven: erdeifenyő

Az erdei fenyő (erdeifenyő, Pinus sylvestris) örökzöld tűlevelű fa, amely Eurázsia nagy részén őshonos. Gyorsan nő, a fagyot jól viseli, és a szegényebb, száraz talajon is megél. Napos, nyílt helyen kevés törődéssel is szépen fejlődik.

Fény: Teljes napsütés
Öntözés: Alacsony
Páratartalom: Alacsony
Hőmérséklet: 5–22 °C, min. -38 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 15–35 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésSzaporításVirágzásBetakarításNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

Az erdei fenyő jellemzői

Fiatalon kúp alakú vagy oszlopos, idősebb korban nyílt, lapos tetejű, lekerekedő koronát növeszt hosszú, csupasz törzsön. A tűi csavarodottak, merevek, kékeszöldek, 2,5–5 cm hosszúak, párosával állnak, és télen sötétebbek lesznek.

Egylaki növény: ugyanazon a fán külön hím- és nővirágzat található. A sárga, porzós virágzatok csoportosan nyílnak, a kicsi, vörösesibolya termős tobozok tavasszal, április–májusban a hajtások csúcsán jelennek meg.

Természetes elterjedési területe Skóciától és Spanyolországtól Skandinávián és Oroszországon át Szibériáig, Mongóliáig és az orosz Távol-Keletig húzódik. Eredeti élőhelye az északi és hegyvidéki erdő, a hangásos terület és a szegény, homokos vagy köves, száraz hely.

Termesztés és gondozás

Fény és hely

Teljes napfényt igényel. Felnőtt korában az erős árnyékot nem tűri, ezért válasszon nyílt, napos helyet. Mivel gyorsan nő, és koronája idővel szélesen kiterebélyesedik, hagyjon neki bőven teret.

Öntözés

Az erdei fenyő vízigénye alacsony. Begyökeresedés után a száraz, szegény talajt is elviseli. A fiatal fákat száraz időszakokban érdemes öntözni, később ritkán van rá szükség.

Talaj

Jó vízelvezetésű, savanyú, homokos vagy vályogos talajt kedvel. A kavicsos, köves talajon is megél. A kedvező pH-tartomány nagyjából 4,5 és 7 között van. Kerülje a pangó vizet, a talaj legyen jó vízáteresztő.

Ültetés

Fiatal, konténeres növényt ültessen napos, nyílt helyre. Az ültetésre a március–április és a szeptember–október a megfelelő időszak. Fiatalon könnyen átültethető, később ez egyre nehezebb, ezért a végleges helyét már az elején válassza ki.

Áttelelés

Teljesen télálló, védelemre nincs szüksége. Akár -38 °C-ot is kibír, a hazai tipikus téli mélypont pedig körülbelül -20 °C. A nyugalmi időszaka nagyjából január–február és november–december.

Szaporítás

Magról vagy oltással szaporítható. A vetés ideje március–április. Az oltáshoz inkább szakember kell, házikertben a magvetés a járhatóbb út.

Felhasználás

Díszfaként magányosan vagy csoportban ültetve szép. A madaraknak és kisebb emlősöknek élőhelyet és magtáplálékot ad. Történelmileg kátrány, gyanta és terpentin forrása volt. Bonsaiként is nevelhető.