Cirbolyafenyő
Pinus cembra · Pinaceae
Más néven: havasi cirbolyafenyő, cirbolya
A cirbolyafenyő (Pinus cembra, más néven havasi cirbolyafenyő vagy cirbolya) lassan növő, rendkívül fagytűrő örökzöld fa. A hideg telű, meleg nyarú közép-európai éghajlaton télvédelem nélkül is jól érzi magát. Ha napos, szellős helyet kap, évtizedekig, sőt évszázadokig gondozás nélkül díszlik.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 5–20 °C, min. -50 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 15–35 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A cirbolyafenyő jellemzői
A cirbolyafenyő az Alpokban és a Kárpátokban őshonos, természetes élőhelye a szubalpin erdők öve, nagyjából 1200-2300 méteres magasságban, gyakran az erdőhatáron. Kifejlett példánya 15-35 méter magasra nő, de nagyon lassan.
Fiatalon karcsú, oszlopos vagy piramisos termetű, idősebb korában a koronája gömbölyödik és ellaposodik. Nagyon hosszú életű fa.
Puha, egyenes tűi 5-8 cm hosszúak, ötösével állnak csomóban, kékeszöld színűek, kékesfehér csíkokkal. Általában 3-5 évig maradnak a fán. Virágzása nem feltűnő, júniusban nyílik. A 4-8 cm-es toboz kezdetben ibolyaszínű, majd lilásbarna. Két év alatt érik, és zárva marad. A benne lévő nagy, szárnyatlan magokat (fenyőmag) a fenyőszajkók terjesztik.
A cirbolyafenyőt bonszaiként is nevelik.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
A teljes napfényt kedveli, csak kevés árnyékot visel el. Olyan helyre ültessük, ahol jó a légmozgás és hűvösebb az éghajlat, mert a forró, párás helyeken sínyli meg.
Öntözés
Vízigénye mérsékelt. Júliusban és augusztusban érdemes többet öntözni, különösen, ha a fa még fiatal. A közepes páratartalmat jól viseli.
Talaj
Jó vízelvezetésű, vályogos vagy homokos, enyhén savanyú talajt szeret. A pH-érték 4,5 és 7 között megfelelő. A pangó víz nem kedvez neki, ezért a jó vízáteresztő talaj a lényeges.
Metszés
A cirbolyafenyő metszést alig igényel. Februárban-márciusban távolítsuk el az elhalt vagy sérült ágakat, a központi vezérhajtást pedig mindig hagyjuk meg.
Ültetés
Ültetni márciusban, áprilisban vagy októberben érdemes. Egy fának nagyjából 5 méternyi helyet érdemes hagyni. A hűvös, szellős fekvés a legfontosabb, meleg, párás környezetben ugyanis gyengébben fejlődik.
Áttelelés
Rendkívül fagytűrő, akár -50 °C-ot is kibír, a szelet is jól tűri. Védelemre nincs szüksége. Novembertől februárig nyugalmi időszakban van.
Szaporítás
Magról vagy oltással szaporítható. A vetés márciusban vagy októberben történhet, az oltás is ezekben a hónapokban jön szóba. A lassú növekedés miatt türelem kell hozzá.
Gyakori problémák
A cirbolyafenyő ágai szélben letörhetnek, ezért védett helyre érdemes ültetni. Meleg éghajlaton a hőség és a pára miatt gyengén fejlődik, hűvösebb vidéken viszont jól érzi magát.
Lehetséges kártevői közé tartoznak a hernyók, fúrókártevők, szúbogarak, aknázók, pajzstetvek, viaszos pajzstetvek és fenyődarazsak. Betegségként tűfoltosság és ágelhalás, rothadás, kéregrák és rozsdabetegségek fordulhatnak elő.
Fenyőmag és felhasználás
A magokat szeptemberben-októberben lehet gyűjteni. A cirbolya magja fenyőmagként kerül forgalomba, a tobozokkal pedig a Zirbenschnapst ízesítik. A fa vadon élő állatoknak is értékes: magját a fenyőszajkók eszik és terjesztik, énekesmadarakat, kisemlősöket és lepkehernyókat is vonz.









































































