Ezüstfenyő

Picea pungens · Pinaceae

Más néven: szúrós luc, kék luc, szúrós lucfenyő

Az ezüstfenyő, más néven szúrós luc vagy kék luc (Picea pungens) lassan növő, télálló örökzöld, amelyet merev, kékesezüst tűleveléért ültetnek. Napos, szellős helyen szinte nem igényel gondozást, a fiatal fákra viszont az első években oda kell figyelni.

Fény: Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 5–22 °C, min. -39 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 9–18 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásBetakarításNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

Milyen fa az ezüstfenyő?

A Picea pungens a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó örökzöld fa. Őshazája az USA nyugati részén, a Sziklás-hegység középső és déli vidékén van, Montanától és Idahótól Arizonáig és Új-Mexikóig. Hűvös hegyvidéki erdőkben és patakpartokon él, de díszfaként távol az őshazájától is gyakran ültetik.

Termete szűk kúp vagy gúla alakú, az ágai merevek, vízszintesek, örvösen állnak. Az alsó ágak az évek során lehajlanak, a korona pedig nyitottabbá és szabálytalanabbá válik. Magassága 9-18 m, szélessége 3-6 m lehet, de lassan nő.

A tűlevelek merevek, hegyesek, négyélűek, kb. 1,5-3 cm hosszúak, a hajtás körül állnak és felfelé ívelnek. A színük a tompa zöldtől az erősen kékesezüstig terjed, ezt a viaszos bevonat adja. A virágai jelentéktelenek: a sárga, kissé vöröses porzós tobozok kb. 1,5 cm hosszúak, a termős tobozok fiatalon barnáslilák. A termés 5-12 cm hosszú, hengeres toboz, amely az első ősszel világosbarnára érik, vékony, papírszerű pikkelyekkel. Gyökérzete tömör, főgyökere nincs.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

A teljes napfényt szereti, de némi árnyékot is elvisel. Válassz napos, nyitott, jól szellőző helyet, mert a forró, párás környezetet nem szereti.

Magasra és szélesre nő, ezért szoliterként is, élősövénynek is ültethető. Ha egyedül áll, hagyj neki bőven helyet.

Öntözés

A fiatal fákat tartsd egyenletesen nedvesen. Az idősebb példányok a legtöbb lucfenyőnél jobban bírják a szárazságot, de a nyári hónapokban (június, július, augusztus) érdemes többet öntözni, különösen száraz időben.

Talaj

Közepesen tápanyagdús vagy tápanyagban gazdag, nedves, de jó vízelvezetésű talajt kedvel. A durvább és a közepes szerkezetű talajt is elviseli, a meszes talajt is tűri.

Tápanyag-utánpótlás

Ha tápanyagot adsz a fának, erre áprilisban a legalkalmasabb az idő.

Ültetés

Tavasszal (március, április) vagy kora ősszel (szeptember, október) ültesd. Napos, nyitott, jó légmozgású helyet válassz, és kerüld a meleg, párás zugokat.

Metszés

Ritkán van rá szükség. Elég az elhalt ágakat eltávolítani. Szoliterként nevelt fánál a csúcshajtást soha ne vágd vissza.

Áttelelés

Teljesen télálló, akár -39 °C-ot is kibír, a tipikus -20 °C körüli teleket tehát gond nélkül átvészeli. A fiatal fák tövét érdemes mulccsal takarni.

Szaporítás

Magról vagy oltással szaporítható. A vetés ideje március-április. A kék színű, válogatott fajtákat általában oltással szaporítják, a magról kelt növények színe ugyanis változó lehet.

Gyakori problémák

Ha a tűk megsárgulnak, majd megbarnulnak és lehullanak, tűhullást okozó gomba vagy Cytospora-fekély állhat a háttérben. Javítsd a szellőzést, kerüld a lomb locsolását, távolítsd el az elhalt ágakat, és minél előbb lépj közbe.

Ha a legidősebb tűk száraz nyáron sárgulnak, takácsatka lehet a ludas: permetezd le a fát vízsugárral, és szárazság idején öntözd.

Az ágakon megjelenő toboz- vagy ananászszerű gubacsokat a gubacstetvek okozzák. Metszd le őket, mielőtt felnyílnak.

A fát további kártevők is megtámadhatják, például a levéltetvek, a lucfenyő-aknázómoly, a pajzstetű és a szúbogarak, továbbá rozsdagomba.

Felhasználás

Élősövénynek is alkalmas. Télen búvóhelyet ad a madaraknak, a szarvasok és a nyulak általában elkerülik. A tobozok szeptemberben-októberben érnek be, és apró, sötétbarna szárnyas magot szórnak.