Tatárvirág
Iberis sempervirens · Brassicaceae
Más néven: örökzöld tatárvirág
A tatárvirág (Iberis sempervirens) alacsony, télen is zöld félcserje, amely tavasszal fehér virágtakaróba borul. Sziklakertbe, kőfal tetejére és ágyásszegélyre egyaránt jó, és Közép-Európa fagyos teleit is kibírja.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 10–25 °C, min. -23 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 15–30 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A tatárvirág jellemzői
A tatárvirág, más néven örökzöld tatárvirág vagy Iberis sempervirens, a Brassicaceae (keresztesvirágúak) családjába tartozó évelő félcserje. Természetes élőhelye Dél-Európa Spanyolországtól és Franciaországtól Olaszországon és a Balkánon át Görögországig és Törökországig húzódik. Száraz erdőkben és sztyeppeken él, napos vagy enyhén árnyékos helyeken, száraz vagy friss, homokos-vályogos talajon.
A növény 15-30 cm magas, és nagyjából 30-45 cm szélesre terül. Dúsan elágazó, párnás növekedésű, kövekről és falakról szívesen lecsüng. A szárak ott gyökeret eresztenek, ahol a talajt érintik. A levelek keskenyek, 2,5-5 cm hosszúak, sötétzöldek, fényesek és bőrszerűek, ezért egész évben díszítenek.
Áprilistól júniusig apró, négy szirmú fehér virágok nyílnak lapos, tömött fürtökben. Annyira sok van belőlük, hogy szinte eltakarják a leveleket. Illatosak, és idővel halvány rózsaszínbe fordulhatnak. A termés kis, kerek, száraz becő, amely zöldből barnára érik, benne keskeny szárnyú magokkal. A növekedés üteme közepes.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A legtöbb virágot teljes napfényben hozza, de az enyhe árnyékot is elviseli. Napos, jó vízelvezetésű helyen a legszebb: kőfal tetején, sziklakertben vagy ágyás szélén. Dús, terülő növekedése miatt talajtakarónak is használható.
Öntözés
A fiatal növényeket rendszeresen kell öntözni. A begyökeresedett tatárvirág szárazságtűrő, a friss vagy kissé száraz talajt kedveli. Az állandóan vizes talajt nem szereti, a pangó víz jelenti a legnagyobb veszélyt. Általában ritkán igényel öntözést.
Talaj és átültetés
Bármilyen szerkezetű talajban megél, ha jó a vízelvezetése. A semleges vagy meszes kémhatást szereti, nagyjából 6,5-8 pH között. Télen különösen kerülendő a nedves, nehéz agyag.
Ha cserépben nevelik, az átültetés ideje március-április.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyagot márciusban és áprilisban érdemes pótolni, a növekedés és a virágzás kezdete előtt.
Metszés
A virágzás után közvetlenül, nálunk általában júniusban érdemes a hajtásokat nagyjából egyharmadukkal visszavágni. Ettől marad tömött a növény, és új hajtások fejlődnek. Metszés nélkül idővel megnyúlik és kopaszodik.
Ültetés
Ültetni általában tavasszal, áprilisban vagy májusban érdemes, de szeptember is megfelelő időpont. Napos, jó vízelvezetésű helyet érdemes választani. A tatárvirág könnyen átültethető.
Magról is nevelhető: márciusban beltérben lehet elővetni, április-májusban pedig szabadba vetni.
Áttelelés
A tatárvirág teljesen télálló, körülbelül -23 °C-ig bírja a fagyot, a jellemző -20 °C körüli téli mélypontot tehát elviseli. Hidegebb vidéken érdemes mulccsal védeni a téli károktól. A nyugalmi időszak január-február és november-december.
Szaporítás
Három módon szaporítható: dugvánnyal, magról és bujtással. A dugványozás ideje június-július. A szárak ott gyökeret eresztenek, ahol a talajt érintik, ezért a bujtás különösen egyszerű. Magot márciusban beltérben, áprilisban-májusban szabadban lehet vetni.

















































































