Réti szegfű
Dianthus deltoides · Caryophyllaceae
Más néven: kisvirágú szegfű
A réti szegfű (Dianthus deltoides, másik nevén kisvirágú szegfű) alacsony, gyepszerűen terjedő évelő, amely fénylő rózsaszín virágaival díszíti a napos, szárazabb kerti részeket. Könnyen nevelhető, a hideg telet is jól viseli, és száraz, sovány talajon érzi jól magát.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 10–24 °C, min. -34 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 10–45 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A réti szegfű jellemzői
A réti szegfű lazán gyepesedő, szétterülő, évelő növény. A földön kúszó hajtásokból egyenes virágszárak emelkednek. Magassága általában 10-45 cm, terjedése 30-90 cm, így jól záródó, szőnyegszerű foltot alkot.
Levelei nagyon keskenyek, rövidek, szőrösek, keresztben átellenesen állnak. Színük zöldtől szürkészöldig változik, felületük hamvas, viaszos tapintású.
A 15-20 mm átmérőjű, ötszirmú virágok szirmai csipkézettek. Többnyire rózsaszínek, gyakran fehéren pettyezettek, a közepük körül sötétebb gyűrűvel. Színük a rózsaszín mellett lehet piros, bíbor vagy fehér is. Enyhén illatosak, májustól júliusig nyílnak. Termése apró, száraz toktermés, amely éréskor felpattan.
Természetes élőhelyén mészkedvelő gyepeken, sziklás talajon, olykor régi bányahányókon él. Európa nagy részén őshonos, Nagy-Britanniától és Franciaországtól Oroszország európai részéig, valamint Nyugat-Szibériában és az Altaj vidékén.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
A réti szegfű teljes napfényt igényel. A legjobb virágzáshoz legalább napi 6 óra közvetlen napsütés kell neki.
Sziklakertbe, talajtakaróként, kerti évelőágyba egyaránt jó választás. Edényben és erkélyen is nevelhető. Vonzza a pillangókat, a szarvasok és a nyulak pedig elkerülik.
Öntözés
A megeredt réti szegfű vízigénye alacsony, a szárazságot nagyon jól tűri. Csak takarékosan öntözzük.
A tartósan nedves talaj a legnagyobb ellensége: a szár tövének rothadását okozza.
Talaj és átültetés
Szemcsés, sovány, jó vízelvezetésű talajt kedvel. Megél a szegényes, köves földben is, a semleges és lúgos kémhatást szereti (pH 6,5-8). Jó választás a vályog, a homokos és a kavicsos talaj.
Az edényben nevelt példányokat 2-3 évente érdemes felosztani és megújítani, ennek ideje március-április.
Ültetés és vetés
Napos helyre, sovány, jó vízelvezetésű talajba ültessük tavasszal vagy ősszel: áprilisban, májusban vagy szeptemberben. A tőtávolság 30 cm.
Magról szabadba márciustól májusig vethetünk. Beltéri előneveléshez februárban és márciusban kezdhetünk.
Áttelelés
A réti szegfű teljesen télálló. -34 °C-ig viseli a hideget, a jellemző téli mélypont errefelé -20 °C körül van, így kint hagyható.
Télen a jó vízelvezetés a lényeg, mert a pangó nedvesség miatt a tő elrothadhat. A nyugalmi időszak november-február között tart.
Szaporítás
Háromféleképpen szaporítható: maggal, tőosztással és dugványozással. A szaporítás ideje március, április és szeptember.
Gyakori problémák
A tő közepe kihal: oka a zsúfoltság vagy a rossz vízelvezetés. Érdemes 2-3 évente felosztani, és javítani a vízelvezetést.
Foltos levelek: levélfoltosság okozza párás, zsúfolt környezetben. Ritkítsuk az állományt, hogy jobban átjárja a levegő.
Rothadó tőrész: nedves, rosszul vízáteresztő talaj miatt alakul ki. Ültessük át szemcsés, jó vízelvezetésű földbe.
Biztonság
Macskákra és kutyákra mérgező- Macskák
- Mérgező
- Kutyák
- Mérgező
- Lovak
- Mérgező
A réti szegfű a macskákra, kutyákra és lovakra nézve mérgező, az emberre nézve enyhén mérgező. A mérgező növényi rész a levél, hatóanyaga triterpén szaponin. Tünetei hányás, valamint bőrirritáció vagy bőrgyulladás érintés vagy lenyelés után. Ez csak tájékoztatás, nem állatorvosi vagy orvosi tanács; kétség esetén forduljunk állatorvoshoz vagy orvoshoz.
Forrás: ASPCA Toxic and Non-Toxic Plants, North Carolina Extension Gardener Plant Toolbox

















































































