Kaukázusi ikravirág
Arabis caucasica · Brassicaceae
Más néven: ikravirág, arabis
A kaukázusi ikravirág (Arabis caucasica, más néven ikravirág vagy arabis) örökzöld, szőnyegszerűen terülő évelő, amely tavasszal édesen illatozó, apró fehér virágokba borul. Könnyen gondozható, a hazai teleket is jól viseli, sziklakertben és talajtakaróként egyaránt jó választás.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 10–22 °C, min. -30 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 15–30 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A kaukázusi ikravirág jellemzői
A kaukázusi ikravirág a káposztafélék családjába tartozó, lágyszárú, örökzöld évelő. Természetes élőhelyei a mészkősziklák repedései, a patakpartok és a meszes alpesi rétek. Elterjedési területe nagyjából a Mediterráneum, a Krím, Törökország, a Kaukázus és Irán környéke.
Növekedése mérsékelt, hajtásai párnás, gyepszerű szőnyeget alkotnak. A laza levélrózsák tarackszerű gyöktörzsekkel terjednek, így egy tő általában 30-45 cm szélesre nő. A levelek fogazottak, fordított tojásdad vagy kanál alakúak, szürkészöldek, nagyjából 5 cm hosszúak.
Márciustól májusig nyílnak a körülbelül 1 cm-es, négyszirmú fehér virágok (rózsaszín virágú változata is van) tömött fürtökben. Illatosak, vágott virágnak is jók. A virágzás után barna becők érnek, ezekből magot lehet gyűjteni. A méheket és a lepkéket vonzza, a szarvas és a nyúl nem szereti.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
Teljes napfényt kér. A forró nyarakat viszont megsínyli, ezért melegebb vidéken sokat segít a délutáni árnyék: nyár közben ugyanis hajlamos satnyulni.
Sziklakertbe, kőfal tetejére, ágyásszegélybe és talajtakarónak egyaránt ültethető.
Öntözés és páratartalom
Keveset igényel, csak időnként kell öntözni. A száraz időszakot elviseli, a vizenyős talajt viszont nem. A levegő páratartalmára nem érzékeny, az alacsony páratartalom is megfelel neki.
Talaj és átültetés
Laza, kavicsos, meszes, jó vízelvezetésű talajt szeret. A homokos, kavicsos és az agyagos vályogtalaj is megfelel, a kedvező pH-érték 6 és 8 között van.
A gyökerek bolygatását nem szereti, ezért ne ültessük át feleslegesen. Szétosztani csak akkor érdemes, ha tényleg szükséges.
Tápanyag-utánpótlás
Ha tápanyagot szeretnénk adni, a megfelelő időpont április. Az igénytelen, sziklás helyekhez szokott növényt nem kell túltáplálni.
Visszavágás
Virágzás után, májusban vagy júniusban érdemes visszavágni a hajtásokat. Így a növény sűrű marad, és nem kopaszodik ki. Ha a visszavágás elmarad, hosszú, csupasz szárak jelennek meg; ilyenkor a virágzás utáni nyírás segít.
Ültetés és vetés
Kiültetni áprilisban, májusban vagy szeptemberben lehet, napos helyre, körülbelül 30 cm-es tőtávolsággal. Ültetés után hagyjuk háborítatlanul.
Szabadba áprilistól júniusig vethetünk magot. Beltéri előneveléshez a március a megfelelő hónap.
Áttelelés
Teljesen télálló, a -30 °C-ot is elviseli, a szokásos hazai téli lehűléseket tehát biztonsággal kibírja. A levelei télen is zölden maradnak, külön takarásra nincs szükség.
Szaporítás
Magról, tőosztással és szárdugvánnyal is szaporítható. A tőosztást és a dugványozást májustól júliusig érdemes végezni. Magot a megszáradt becőkből gyűjthetünk, ha kinyitjuk őket.
Gyakori problémák
Kártevők közül a levéltetű jelenhet meg. Betegségként gyökérrothadás, fehérrozsda és peronoszpóra fordulhat elő.
A leggyakoribb gondok:
Hosszú, csupasz szárak: nem vágtuk vissza virágzás után. Megoldás: nyírjuk le virágzás után.
Rothadó tövek: nedves vagy rosszul vízáteresztő talaj. Megoldás: javítsuk a vízelvezetést.
Nyári visszaesés: melegebb vidéken a hőség okozza. Megoldás: adjunk délutáni árnyékot.
Felhasználás
A levelei ehetők, főleg díszítésre használják őket. Szedési ideje április és május. Az illatos virágok vágott virágként is használhatók.
















































































