Molyhos madárhúr
Cerastium tomentosum · Caryophyllaceae
Más néven: ezüst madárhúr
A molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum, másik nevén ezüst madárhúr) alacsony, ezüstszürke levelű, örökzöld talajtakaró évelő. Késő tavasszal és nyár elején fehér csillagvirágok borítják be. Napos, száraz helyen szinte semmilyen gondozást nem igényel, ezért sziklakertbe és kavicságyásba is jó választás.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 10–24 °C, min. -35 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 15–30 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény a molyhos madárhúr?
Alacsony, sűrű, szétterülő szőnyeget alkot, amely indákkal terjed. Magassága 15–30 cm, növekedése mérsékelt. Örökzöld évelő, így télen is megtartja ezüstös színét.
A levelei keskenyek, a lineáristól a lándzsásig terjedő alakúak, nagyjából 2,5–3 cm hosszúak. Sűrű, gyapjas szőrzet borítja őket, ettől ezüstösszürkék. A kb. 1,5 cm átmérőjű, csillag alakú fehér virágok legfeljebb 15 virágból álló csokrokban nyílnak a levélszőnyeg fölött, késő tavasszal és nyár elején, a naptár szerint májustól júliusig. A termés kis, hengeres, kissé ívelt toktermés, kifelé hajló fogakkal.
Természetes élőhelye Közép- és Dél-Olaszország hegyvidéke az Appenninektől Szicíliáig, ahol sziklás, szegényes talajú, jó vízelvezetésű lejtőkön él. Ezt érdemes szem előtt tartani a helyválasztásnál. A méheket vonzza, a szarvasok pedig nem kedvelik.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A teljes napfényt kedveli. Félárnyékot is elvisel, de ott a szőnyeg ritkább marad. Sziklakertbe, kőfal tetejére, lejtőre és kavicságyásba való, de talajtakaróként is jól beválik.
Öntözés
Szárazságtűrő növény, a begyökeresedés után csak mértékkel kell öntözni. A tartós nedvesség a legnagyobb ellensége, mert gyökérrothadást okoz. A száraz levegő nem zavarja.
Talaj
Szegényes, kavicsos, jó vízelvezetésű talajt szeret. Homokos, kavicsos és vályogtalajban is megél, a talaj pH-ja nagyjából 6,0 és 8,0 között lehet. A rosszul vízelvezető talajt nem tűri, ilyen helyen érdemes kavicsot keverni a földbe.
Ültetés és vetés
Kiültetni áprilisban, májusban vagy szeptemberben érdemes. Magról is szaporítható: áprilisban és májusban közvetlenül a szabadba lehet vetni, márciusban pedig beltérben előnevelhetők a palánták.
Metszés
Virágzás után érdemes visszavágni, ez a naptár szerint főleg júniusban és júliusban esedékes. Ősszel nem szabad metszeni, a visszavágást tavasszal, áprilisban kell elvégezni. Nagy felületen magasra állított kaszával is le lehet nyírni.
Áttelelés
Teljesen télálló, a hazai fagyokat is jól bírja. Télen a jó vízelvezetésre kell vigyázni, mert az pangó víz miatt a növény rothadásnak indulhat. Januárban, februárban, novemberben és decemberben nyugalmi időszakban van.
Szaporítás
Három módon szaporítható: tőosztással, szárdugványozással és magról. A tőosztásra és a dugványozásra áprilistól júniusig, valamint szeptemberben van a legjobb idő.
Gyakori gondok
Ha a szőnyegben kiszáradt foltok jelennek meg, annak oka lehet a növény rövid élettartama vagy a rossz vízelvezetés. Ilyenkor néhány évente érdemes felosztani és újraültetni, valamint javítani a vízelvezetést.
A gyökérrothadás nedves, rosszul vízelvezető talajban jelentkezik. Megelőzésére kavicsos, jó vízáteresztő talaj való.
Az indák és az önvetés miatt a növény könnyen elszaporodik, hűvös nyarú vidékeken gyomossá is válhat. Segít az elnyílt virágok eltávolítása és az ágyás szélének rendszeres korlátozása.
















































































