Olasz ciprus
Cupressus sempervirens · Cupressaceae
Más néven: mediterrán ciprus, örökzöld ciprus, európai ciprus
Az olasz ciprus (más néven mediterrán ciprus vagy örökzöld ciprus) karcsú, oszlopos növésű örökzöld fa, apró, sötét kékeszöld, illatos levelekkel. Napot, jó vízelvezetést és szárazabb talajt szeret. Hazai teleinken a fagy a legnagyobb kockázat, ezért nálunk inkább cserépben, a hideg ellen védett helyen érdemes tartani, nem kiültetve.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 10–30 °C, min. -15 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 15–35 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Az olasz ciprus jellemzői
A Cupressus sempervirens a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozik. Őshazája a Földközi-tenger keleti térsége és Irán, de a mediterrán térségben széles körben ültetik, és el is vadult. Természetes élőhelye a tengerhez közeli, sziklás hegyoldal, ahol a telek csapadékosak, a nyarak forrók és szárazak.
A fa 15–35 m magasra nőhet, 1–5 m szélességben, növekedési üteme mérsékelt. A kertészeti változatok keskeny, oszlopos termetűek, felfelé álló ágakkal, a vadon élő fák koronája inkább kúpos. A levelei 2–5 mm hosszú, pikkelyszerű, kerek keresztmetszetű hajtásokon ülő, sötét kékeszöld levélkék, amelyek megdörzsölve illatosak.
Igazi virága nincs: késő télen és tavasszal (februártól áprilisig) apró porzós tobozok jelennek meg, amelyek allergén virágport bocsátanak ki. A 2,5–4 cm-es, kemény, fényes, gömbölyded magtobozok nagyjából két év alatt érnek barnára, és sokáig a fán maradnak; hő hatására nyílnak ki. Sövénynövénynek is használható.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
Teljes napfényt igényel. Világos, nyitott helyen marad sűrű az oszlopos alakja. Gondozása általában könnyűnek mondható.
Öntözés és páratartalom
A fiatal fákat addig kell öntözni, amíg meg nem erősödnek; az idősebb példányok nagyon jól bírják a szárazságot. Az igénye alacsony, a levegő páratartalmára sem kényes. Júniustól augusztusig érdemes valamivel többet öntözni.
A túl nedves, rosszul vízáteresztő talaj a gyökerek sárgulásához és pusztulásához vezet, ezért inkább kevesebbet öntözz, mint többet.
Talaj és átültetés
A homokos és a vályogos talajt egyaránt tűri, a savanyú és a meszes kémhatást is (pH körülbelül 5,5–8,0). A lényeg a jó vízelvezetés. A gyökérzete erős, sekélyen futó.
Átültetni áprilisban érdemes, amikor a gyökerek aktívan növekednek.
Tápanyag-utánpótlás
A táplálást áprilisban célszerű elvégezni, a tavaszi növekedés kezdetén.
Metszés
Ha az oszlopos alakot meg akarod tartani, ne metszd. Csak az elhalt vagy sérült ágakat távolítsd el.
Ültetés
Áprilisban vagy szeptemberben ültesd, amikor a gyökerek aktívan növekednek. Válassz napos, jó vízelvezetésű helyet. A kiültetés időszaka április és szeptember között van.
Áttelelés
A fa nagyjából –15 °C-ig bírja a fagyot, a hazai tél tipikus mélypontja viszont –20 °C körül lehet, ezért nálunk nem tekinthető teljesen télálló növénynek. Januárban, februárban, márciusban, novemberben és decemberben védd a fagytól. A fiatal fákat különösen óvd a kemény fagytól és a hideg széltől.
Novembertől februárig nyugalmi időszak van.
Szaporítás
Magról vagy szárdugványról szaporítható. A vetés és a szaporítás ideje március–április.
Gyakori problémák
Ha az ágak barnulnak és visszahalnak, cipruspusztulás (Seiridium cardinale) állhat a háttérben. Ilyenkor vágd ki a fertőzött részeket, és kerüld a sérüléseket és a túl sűrű ültetést.
A sárguló, elhaló gyökerek általában rossz vízelvezetésű talajra utalnak, ezért jó vízáteresztő közegbe ültess.
A tompa, bronzos lombozat takácsatkára utalhat: vízsugárral lemoshatod, vagy atka elleni szert használhatsz.
A további lehetséges kártevők a zsákhordó molylepkék és a ciprusháncsbogár, a betegségek közül a gyökérrothadás és a tuskógomba fordulhat elő.
Felhasználás
Nem ehető. Szárított leveleit és magjait hagyományosan a népi gyógyászatban használják, olaját pedig összehúzó hatású kozmetikai készítményekben.

















































































