Boróka

Juniperus · Cupressaceae

Más néven: borókafélék, boróka fenyő

A boróka (Juniperus, más néven juniperus vagy borókafenyő) örökzöld, lassan növő cserje vagy fa, amely a szegényes, száraz talajt is jól viseli. A kertben díszcserjeként, talajtakaróként és sövénynek is használják, és a magyarországi telet védelem nélkül kibírja.

Fény: Teljes napsütés, Félárnyék
Öntözés: Alacsony
Páratartalom: Alacsony
Hőmérséklet: 10–28 °C, min. -35 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 0,2–40 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésÁtültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásBetakarításNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A boróka jellemzői

A boróka a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozó nemzetség, amelybe a szerzőtől függően nagyjából 50-73 faj tartozik. Többnyire az északi féltekén él Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában, a sarkvidéktől egészen Afrika trópusi részéig. Természetes élőhelye a nyílt, száraz, köves vagy homokos terep, az erdőszélek és a hegyvidéki fahatár.

A méret fajonként nagyon eltér: a talajon kúszó törpék nagyjából 15 cm magasak, a magas, oszlopos vagy kúp alakú fák akár 40 m magasra is nőhetnek. A növekedés lassú. A fiatal növény tűlevelei szúrósak, az idősebb hajtásokon általában puha, pikkelyszerű, egymást fedő levelek vannak. A lombszín zöld, kék vagy ezüstös.

Valódi virága nincs. A kis porzós és termős tobozok ugyanazon vagy külön növényen jelennek meg, jellemzően márciusban és áprilisban. A termős tobozokból bogyószerű, húsos toboz (galbulus) lesz, kék, vörösbarna vagy narancssárga színű, 1-12 kemény maggal. Beérése 6-18 hónapig tart. A lomb illatos.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

A boróka a teljes napfényt szereti, de félárnyékot is elvisel. Válasszunk nyílt, száraz, jó vízelvezetésű helyet. Sziklakertbe, lejtőre, talajtakarónak és sövénynek egyaránt jó. A fajt a kifejlett mérete szerint érdemes kiválasztani.

Öntözés

A boróka vízigénye kicsi, a szárazságot jól tűri, és a száraz levegő sem zavarja. Júniustól augusztusig, a nyári időszakban érdemes valamivel többet öntözni, különösen frissen ültetett példányoknál. Az álló víz a fő veszély.

Talaj és átültetés

Jó vízelvezetésű, homokos, kavicsos vagy vályogos talajt kedvel. A szegény, száraz, akár köves talajon is jól érzi magát. A kedvező pH nagyjából 5,5 és 8 között van.

A konténerben tartott növényt márciusban vagy áprilisban érdemes átültetni.

Tápanyag-utánpótlás

A boróka beéri a szegény talajjal, ezért erős trágyázásra nincs szüksége. Ha mégis tápoldatoznánk, a megfelelő idő március és április.

Metszés

Könnyű igazító metszés áprilisban, májusban vagy augusztusban végezhető. Ne vágjunk vissza a csupasz, öreg fába, mert az ott ritkán hajt újra.

Ültetés

Ültessük napos helyre, jó vízelvezetésű talajba. Az ültetés ideje március-május, illetve szeptember-október. Magvetés októberben és novemberben lehetséges.

Telelés

A boróka fagytűrő, védelem nélkül is átvészeli a telet. A nyugalmi időszak január-február és november-december.

Szaporítás

Szaporítható maggal, szárdugvánnyal és bujtással. A szaporítás ideje júniustól szeptemberig tart.

Gyakori problémák

Kártevői a zsákhordó hernyók, a pajzstetvek és az atkák. Betegségei közé tartozik az almafa-boróka rozsda és az ágelhalás.

A barnuló hajtások oka ágelhalás vagy téli perzselés lehet: vágjuk ki az érintett hajtásokat, és kerüljük a vizenyős talajt. A zsákhordó hernyók zsákjait télen kézzel szedjük le. A narancssárga göbök rozsdagombára utalnak: távolítsuk el őket, és tartsuk távol az almafát vagy a vadalmát.

Betakarítás és felhasználás

A bogyószerű tobozok szeptemberben és októberben szedhetők. Egyes fajok, főleg a J. communis szárított tobozát fűszerként használják, például a gin ízesítésére. Nem minden faj fogyasztható. Hagyományosan gyógynövényként is használták.

A madarak és a kisemlősök szívesen eszik a tobozokat, és terjesztik a magvakat.