Navigáció kihagyása, ugrás a tartalomra
Tartalom átugrása, ugrás a láblécbe

Pekándió

Carya illinoinensis · Juglandaceae

Más néven: pekándiófa, pekán

A pekándió (más néven pekándiófa vagy pekán, latinul Carya illinoinensis) nagy termetű, lombhullató fa, amelyet ehető diójáért és díszítő koronájáért egyaránt ültetnek. Lassan nő, sok helyet, napfényt és vizet igényel, a hazai teleket viszont védelem nélkül is jól bírja.

Fény
Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés
Magas
Páratartalom
Mérsékelt
Hőmérséklet
20–32 °C, min. -29 °C
Nehézség
Közepesen igényes
Magasság
21–40 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásBetakarításNyugalmi időszak
Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A pekándió jellemzői

A pekándió a diófélék (Juglandaceae) családjába tartozó, lombhullató fa. Magassága 21–40 m, lombkoronájának szélessége 12–23 m lehet. Koronája széles, szimmetrikus, tojásdad, az ágak erősek, felfelé és oldalra ágaznak; idős fáknál az alsó ágak lehajlanak.

A levelek szárnyaltak, váltakozó állásúak, jellemzően 30–45 cm hosszúak, 9–17 lándzsás, fűrészes szélű levélkével. A lomb nyáron zöld, ősszel sárgára színeződik.

A virágok nem feltűnőek: a sárgászöld, kb. 10 cm-es barkák és a rövid termős virágzatok ugyanazon a fán nyílnak áprilistól májusig. A termés tojásdad alakú csonthéjas, amely ősszel négy részre hasad, és kiadja a vékony héjú, ehető magot, a pekándiót. Növekedése lassú.

Termesztés és gondozás

Fény és hely

A pekándió teljes napfényen érzi legjobban magát, de a részleges árnyékot is elviseli. Ültetés előtt gondolja végig, hogy a fa hatalmas koronát nevel majd: a kifejlett fa 12–23 m szélesre is megnőhet, ezért épületektől, vezetékektől és más fáktól távol érdemes helyet adni neki.

Természetes élőhelyén folyók menti, nedves, tápanyagban gazdag talajokon él, de erdőszéleken is megtalálható. Dél-középső észak-amerikai faj, amely Illinois és Indiana vidékétől Texasig, valamint Mexikó északi és középső részén őshonos.

Öntözés

A pekándió vízigénye magas, a szárazságot rosszul tűri. A tenyészidőszakban sok vizet kér, különösen a diótermés kötődéséhez. Júniustól augusztusig érdemes többet öntözni, és hosszabb száraz időszakban ilyenkor se hagyja kiszáradni a talajt.

A víz mellett a vízelvezetés is fontos: a talaj legyen nedves, de jó vízelvezetésű.

Talaj

Mély, termékeny, nedves, de jó vízelvezetésű talajt kedvel. Az agyagos, vályogos és homokos talajhoz is alkalmazkodik, de a humuszban gazdag föld a legjobb neki. A kedvező kémhatás pH 5,5–7,5 között van.

Tápanyag-utánpótlás

A pekándió tápanyagigénye nagy. Évente egyszer, tavasszal (márciusban–áprilisban) érdemes tápanyagot adni neki. Gyakran cinkpótlásra is szükség van.

Metszés

A fa kevés metszést igényel. Januárban–februárban, a nyugalmi időszakban távolítsa el az elhalt, letört vagy beteg ágakat.

Ültetés és termékenyülés

Ültetni márciusban, áprilisban vagy októberben lehet. Napos helyet válasszon, és hagyjon helyet a nagyra növő koronának.

A pekándió szélporozta, ezért a jó termésért általában legalább két, egymást megporzó fajtát ajánlott ültetni.

Áttelelés

A pekándió fagytűrő, a legalacsonyabb elviselt hőmérséklete kb. –29 °C, míg a tipikus hazai téli mélypont –20 °C körüli. A megerősödött fának általában nincs szüksége takarásra. Nyugalmi időszaka januártól februárig, valamint novembertől decemberig tart.

Szaporítás

A pekándió magvetéssel vagy oltással szaporítható. A magvetés ideje október–november. A szaporítás augusztusban is elvégezhető. Az oltott fák az adott fajta tulajdonságait őrzik, a magról kelt fák ettől eltérhetnek.

Kártevők és betegségek

A pekándió jellemző kártevői a pekándió-ormányos, a pekándió-dióburokmoly, a levéltetvek és a hickory-dióburokmoly. Gyakori betegségei a varasodás, az antracnózis és a gyökérgolyva.

A nagy fa védelmét a megfelelő hely, a kellő vízellátás és a tápanyag-utánpótlás is segíti.

Betakarítás és felhasználás

A termés ősszel, októberben–novemberben érik: a zöld burok négy részre hasad, és kiadja a vékony héjú diót. A pekándiót nassolnivalóként fogyasztják, és pralinéhoz, valamint pekándiós pitéhez használják.

A diót a mókusok, madarak és más vadon élő állatok is szívesen fogyasztják.

Kiegészítők a növényedhez

Gyakran ismételt kérdések

Mennyi idő alatt nő nagyra a pekándió?A pekándió lassan növő fa, de kifejlett korában 21–40 m magas és 12–23 m széles is lehet, ezért nagy kertbe való.
Kell-e két pekándiófát ültetni a terméshez?Igen, általában legalább két, egymást megporzó fajtát ajánlott ültetni, mert a fa szélporozta.
Kibírja-e a pekándió a magyarországi teleket?Fagytűrő: a legalacsonyabb elviselt hőmérséklete kb. –29 °C, a megerősödött fának általában nincs szüksége takarásra.
Mikor kell trágyázni a pekándiót?Évente egyszer, tavasszal, márciusban–áprilisban. A fának nagy a tápanyagigénye, és gyakran cinkre is szüksége van.
Mikor érik a pekándió?Októberben–novemberben: ilyenkor a zöld burok négy részre hasad, és kiadja a diót.
Mérgező a pekándió kutyákra?Kutyákra enyhén mérgező lehet, ezért tartsa a fát és termését elzárva a háziállatoktól. Ez csak tájékoztató információ, nem állatorvosi tanács.
Lábléc kihagyása, ugrás az oldal elejéreUgrás az oldal elejére