Dióhéjban
- A lakásban tartsd a relatív páratartalmat 40 és 60% között. A páramérő háromezer forint körül van, és ez a legolcsóbb befektetés az egészséges otthonba.
- 21 °C mellett és 60%-os páratartalomnál minden 13 °C-nál hidegebb felület bepárásodik. Ezért jelennek meg a cseppek az üvegen és a külső fal sarkaiban.
- Szellőztess lökésszerűen: sarkig tárt ablak öt-tíz percre, naponta négyszer. A bukóablak nedvesség szempontjából a legrosszabb választás.
- Egy négyfős háztartás naponta tíz-tizenkét liter vizet enged a levegőbe.
Kezdjük ott, honnan kerül egyáltalán ennyi víz a lakásba.
Miről olvashat a cikkben:
Honnan jön a víz
A nedvesség nem kívülről folyik be a szobákba, te állítod elő. Egy felnőtt naponta másfél liter körüli vizet lélegzik és izzad ki. Ehhez jön a főzés, a zuhanyzás, a mosogatás és a szobanövények.
- Légzés és izzadás: napi 1–1,5 liter fejenként
- Főzés és mosogatás: 0,5–1 liter
- Egy zuhanyzás: 0,3 liter
- Egy adag mosott ruha szárítása: 2–3 liter
- Tíz szobanövény: 1 liter körül
Négy ember tehát naponta tíz liternél többet juttat a lakásba. Ennek a víznek ki kell jutnia, különben kicsapódik a leghidegebb helyen, amit talál.
Milyen értékeket figyelj
Szerezz be egy páramérőt, és tedd a szoba közepére, ne a párkányra és ne a radiátor mellé. Utána már csak két számot kell követned.
- Relatív páratartalom 40–60%, télen inkább az alsó határon
- Nappali 20–22 °C, hálószoba 18–20 °C, fürdőszoba 24 °C
30% alatt kiszárad a nyálkahártyád és megreped a fa bútor. 60% fölött a poratkák és a penész érzik jól magukat. A két korlát között bőven van mozgástered, csak januárban is tartanod kell, amikor a fűtés szárítja a levegőt, te pedig hajlamos vagy szorosra zárni az ablakot.
Miért sírnak az ablakok
A meleg levegő több vízgőzt bír el, mint a hideg. Amikor hideg felületnek ütközik, lehűl, és a víztöbblet ott marad rajta. Azt a hőmérsékletet, ahol ez bekövetkezik, harmatpontnak hívják.
Egy 21 °C-ra fűtött szobában így néznek ki az adatok. Balra a relatív páratartalom, jobbra annak a felületnek a hőmérséklete, amelyen a víz kicsapódik:
- 40%: 7 °C
- 50%: 10 °C
- 60%: 13 °C
- 70%: 15 °C
Fagyos éjszakán a keretben ülő üveg nyugodtan 8 °C, a szekrény mögötti fal 14 °C. Vesd össze a táblázattal, és rögtön látod, miért pont oda esnek a cseppek. Ha tíz százalékponttal csökkented a nedvességet, a harmatpont három fokkal lejjebb csúszik, és ez általában elég.
Hogyan szellőztess
A lökésszerű szellőztetés kicseréli a levegőt, de a falazatot nem hűti le. Tárd ki az ablakot sarkig, és legkésőbb tíz perc múlva csukd be. Az ablak alatti radiátort közben vedd le, nehogy kifelé fűts.
- Reggel ébredés után, mert a hálószobában éjszaka után a legmagasabb a pára
- Rögtön zuhanyzás és főzés után
- Délután és lefekvés előtt
Még gyorsabb a huzat két szemközti ablak között, ilyenkor három perc is elég. A bukóra állított ablak ezzel szemben csapda: keveset cserél a levegőből, viszont a keret körüli kávát lehűti arra a hőmérsékletre, amelyen a víz kicsapódik. Elsőként épp ott üti fel a fejét a penész.
Hol jelenik meg először a penész
Nézd meg azokat a pontokat, ahol a fal hidegebb a környezeténél. Általában a külső fal sarka, a szekrény mögötti rész, az ablakkáva, az éjjeliszekrény melletti zug és a fürdőszoba mennyezete.
- Húzd el a bútort a hideg faltól 5–10 cm-re
- A sarokba ne tömör szekrény kerüljön, hanem nyitott polc
- A hideg falnál álló komódot polcold alá, hogy alul is átjárja a levegő
- Reggel hajtsd félre a takarót, a matrac szintén hideg felület
A fekete foltot soha ne fesd le. A festék pár hétre eltakarja a penészt, aztán visszaüt, mert az okát békén hagytad. Előbb hozd rendbe a nedvességet és a hőmérsékletet, kezeld a felületet penészölő szerrel, és csak utána meszelj.
Páramentesítő
A készülék beszívja a levegőt, kiveszi belőle a vizet egy tartályba, és szárazabban engedi vissza. Olyan lakásba való, ahol szellőztetéssel nem viszed 60% alá a párát: szuterénszobába, ablaktalan fürdőszobába, felújítás vagy csőtörés utáni otthonba. A modelleket a páramentesítők között találod.
Vigyázz a teljesítményadattal. A gyártó 24 órára megadott litert ír, amit 30 °C-on és 80%-os páratartalom mellett mértek, vagyis trópusi körülmények között. Egy 55%-os, 21 °C-os nappaliban a gép az ígért mennyiség harmadát hozza ki, tehát egy húsz négyzetméteres szobához 10–12 literes modellel számolj.
- Megbirkózik azzal, amire a szellőztetés kevés
- A legtöbb darab ruhaszárításra is jó
- 200–500 W fogyasztás, óránként nagyjából 14 forint
Hátrányok:
- 40–50 dB zaj, éjszakára a hálószobában kellemetlen
- A tartályt naponta üríted, vagy tömlőt vezetsz a lefolyóba
- Nem váltja ki a szellőztetést, friss levegőt nem ad
Kompresszoros vagy adszorpciós
Egyetlen különbség van, és a szoba hőmérséklete dönt helyetted. A kompresszoros gép hideg párologtatón csapatja ki a gőzt, tehát meleget kíván. 15 °C alatt gyorsan esik a teljesítménye, a párologtató pedig lefagy.
Az adszorpciós modell szárítóanyaggal töltött rotorban köti meg a vizet, és 1 °C-on is működik. Többet fizetsz érte, és valamivel több energiát is kér, viszont hideg garázsban, nyaralóban vagy pincében ez az egyetlen használható.
- Fűtött lakás 15 °C fölött: kompresszoros
- Pince, garázs, fűtetlen nyaraló: adszorpciós
Ruhaszárítás a lakásban
Egy adag mosott ruha két-három liter vizet enged a lakásba. Ha a nappaliban teregeted ki és becsukod az ablakot, a páramérő 70% fölé ugrik, a harmatpont pedig 15 °C-ra tolódik. A cseppek az üvegen garantáltak.
Ha nincs más lehetőséged, egy helyiségben szárítsd, csukd rá az ajtót, és járasd a páramentesítőt, vagy hagyd résnyire az ablakot. A hőszivattyús szárítógép tartályba vezeti a kondenzvizet, és semmit sem enged a szobába.
Mikor hívj szakembert
Az esetek nagy részét magad is megoldod, pusztán a szokásaid megváltoztatásával. Van viszont olyan helyzet, amikor az okot maga az épület hordozza, és szellőztetéssel nem győzöd le.
- A nedves folt a padló felől nő felfelé, vagyis felszivárgó nedvesség
- A penész fél négyzetméternél nagyobb felületet borít
- A csepp 50% alatti páratartalomnál is folyik
- A folt eső után átnedvesedik, ami beázásra utal
Ilyenkor csináltass hőkamerás felvételt. Megmutatja a fal hőhídjait, és tudni fogod, hogy a szigetelés, az ablak vagy egy rosszul kivitelezett csomópont a bűnös. A háromezer forintos páramérő pedig az az első lépés, amit már ma este megtehetsz.
