Máriatövis
Silybum marianum · Asteraceae
Más néven: szúrós máriatövis
A máriatövis (más néven szúrós máriatövis, Silybum marianum) fehér erezetű, tüskés levelű, látványos aszat. Napos, száraz helyen könnyen nevelhető, és a nyári virágait szívesen látogatják a beporzók. Közép-Európában a tél miatt egynyáras módjára érdemes kezelni.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 12–28 °C, min. -10 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,3–2 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A máriatövis jellemzői
A máriatövis az őszirózsafélék családjába tartozó lágyszárú növény. Először levélrózsát nevel, majd felálló, kúpos termetű, barázdált szárú aszattá fejlődik. Magassága 30 és 200 cm között alakul, szélessége nagyjából 40–160 cm.
A levelei nagyok, fényes zöldek, hosszúkásak vagy lándzsásak, szárnyasan karéjosak, a szélükön tüskések, erezetük tejfehér. Hosszúságuk 15–60 cm lehet. A 4–12 cm átmérőjű, tüskés murvájú virágfejek vörösesliláak, nyáron nyílnak. Termése fekete kaszat, hosszú, fehér bóbitával, amely a széllel való terjedést segíti. Erős főgyökeret fejleszt.
A mediterrán térségben és Európa nagy részén őshonos, keletre Közép-Ázsiáig és Indiáig, Afrikában Etiópiáig fordul elő. Természetes élőhelye a napos, meleg, bolygatott talaj: parlagok, hulladéklerakók, falak tövei, legelők. Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon invazív gyomnak számít.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A máriatövis teljes napfényt kér, meleg, nyílt helyen érzi jól magát. Mivel magas és terebélyes is lehet, olyan helyet válasszunk neki, ahol szabadon kifejlődhet, és a tüskés levelek nem az utak mellett állnak.
A virágai a beporzók számára vonzóak.
Öntözés
Szárazságtűrő, vízigénye alacsony. Csak hosszan tartó száraz időszakban öntözzük.
Talaj
Vályogos, homokos és meszes talajon egyaránt megél. Az 5,5 és 7,6 közötti pH-értékű talaj megfelelő számára.
Tápanyag-utánpótlás
Általában nem szükséges. Ha magfogásra neveljük, a vetés előtti mérsékelt alaptrágyázás javíthatja a magok hozamát.
Vetés és ültetés
A magot 1–1,5 cm mélyre vessük, márciusban, áprilisban vagy szeptemberben. A növényeket körülbelül 25 cm-re egymástól, 40–75 cm-es sortávolsággal tartsuk.
A kis tőtávolság sorban vetésre vonatkozik. Ha a növényeket teljes méretükre hagyjuk nőni, több helyet igényelnek.
Áttelelés
A máriatövis a fagyokat legfeljebb nagyjából –10 °C-ig viseli, a tipikus hazai téli mélypont viszont –20 °C körül is lehet, ezért szabadban nem tekinthető télálló növénynek. A föld feletti része általában elhal, a nyugalmi időszak novembertől februárig tart.
Biztonságosabb a tavaszi vetés. A szeptemberi vetésű növények a hidegebb teleken károsodhatnak.
Szaporítás
A máriatövist magról szaporítjuk. A tavaszi szaporítás ideje március és április.
Betakarítás és felhasználás
Júliusban és augusztusban lehet betakarítani. A növény ehető. A magok kivonatát, amely szilimarinban gazdag, hagyományosan a máj támogatására használják.
A bóbitás kaszatok a szél segítségével terjednek, ezért a magérést érdemes figyelni, ha nem szeretnénk, hogy a növény a kertben szétterjedjen.

































































