Navigáció kihagyása, ugrás a tartalomra
Tartalom átugrása, ugrás a láblécbe

Kecskefűz

Salix caprea · Salicaceae

Más néven: kecskefűz törzses

A kecskefűz (Salix caprea) Európában és Ázsiában őshonos, gyorsan növő lombhullató fa vagy nagy cserje. Kora tavasszal, még a levelek előtt hozza ezüstös barkáit. Könnyen nevelhető, a nedves talajt szereti, de a szárazabb helyet is elviseli.

Fény
Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés
Közepes
Páratartalom
Mérsékelt
Hőmérséklet
8–24 °C, min. -30 °C
Nehézség
Igénytelen
Magasság
3–10 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésMetszésSzaporításVirágzásBetakarításNyugalmi időszak
Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A kecskefűz jellemzői

A kecskefűz többtörzsű cserje vagy kistermetű fa, magassága általában 3–10 m. Gyorsan nő, de rövid életű. Levelei szórt állásúak, épek, szélesek, 3–12 cm hosszúak. Színük tompa zöld és kissé szőrös, fonákuk szürke és gyapjas.

Kétlaki növény: a hím és a női barkák külön egyedeken nyílnak. A selymes, ezüstös barkák 3–7 cm hosszúak, márciusban és áprilisban jelennek meg. A hím barkák a virágpor kiszóródásakor sárgává válnak, a női barkák halványzöldek. Termése 5–10 mm-es tok, benne sok apró, gyapjas szőrű mag, amelyet a szél visz tovább.

Természetes élőhelye a folyópart, a tópart és a nedves talaj, de megjelenik szárazabb, bolygatott helyeken is. A tisztások és erdőszélek úttörő növénye.

Termesztés és gondozás

Fény és hely

Teljes napfényben és félárnyékban is jól érzi magát. Ültetéskor számoljon a kifejlett mérettel, mert gyorsan magasra nő. Tóparti, vizes helyre különösen illik, sövénynek is használható.

A korai barkák nektárt és virágport adnak a méheknek, a fa pedig lepkék hernyóinak is tápnövénye. A lombját emlősök is lerághatják.

Öntözés

Mérsékelt vízigényű. A nedvesebb és a szárazabb helyet is elviseli, de egyenletes nedvességben fejlődik a legjobban.

Talaj

Alkalmazkodó növény, a legtöbb talajon megél, az agyagon is. A nedves, tápanyagdús, humuszos földet kedveli. A talaj legyen nedves, de jó vízelvezetésű.

Metszés

Az erős visszavágást is jól tűri. Hogy kompakt maradjon, virágzás után, tavasszal, áprilisban–májusban érdemes visszametszeni.

Ültetés

A kecskefűz márciusban, áprilisban, illetve októberben és novemberben ültethető ki. Válasszon napos vagy félárnyékos, inkább nedves helyet, és hagyjon elég teret a növekedésének.

Áttelelés

Teljesen télálló, a –30 °C körüli hideget is elviseli, ezért a szokásos –20 °C-os telet gond nélkül bírja. Nyugalmi időszaka novembertől februárig tart, külön védelemre nincs szüksége.

Szaporítás

Magról, dugványról és oltással szaporítható. A magvetés ideje május–június. A dugványozást június–júliusban érdemes végezni.

A faj rosszul gyökeresedik, főleg a fás dugványról. Ezért inkább zöld dugványt használjon, vagy vessen magot.

Gyakori problémák

A leveleken gubacsok jelenhetnek meg, ezeket gubacsszúnyogok okozzák. Többnyire csak esztétikai gond, az érintett leveleket el lehet távolítani.

Felhasználás

A barkás ágak vágott virágként használhatók, ezeket februárban–márciusban lehet szedni.

A kéreg szalicint és csersavat tartalmaz, hagyományosan fájdalom és láz enyhítésére használták.

Kiegészítők a növényedhez

Gyakran ismételt kérdések

Mikor nyílik a kecskefűz?Márciusban és áprilisban, még a levelek megjelenése előtt nyílnak az ezüstös barkái.
Mekkorára nő a kecskefűz?Általában 3–10 m magasra nő, többtörzsű cserjeként vagy kis faként. Gyorsan fejlődik, de rövid életű.
Mikor érdemes visszavágni a kecskefűzet?Virágzás után, tavasszal, áprilisban–májusban. Az erős metszést is jól tűri.
Elviseli a kecskefűz a szárazabb talajt?Igen, a szárazabb helyet is elviseli, de egyenletes nedvességben fejlődik a legjobban.
Hogyan szaporítható a kecskefűz?Magról, dugványról vagy oltással. A fás dugvány rosszul gyökeresedik, ezért inkább zöld dugványt használjon, vagy vessen magot.
Télálló a kecskefűz?Igen, teljesen télálló, a –30 °C-ig terjedő hideget is elviseli.
Lábléc kihagyása, ugrás az oldal elejéreUgrás az oldal elejére