Aranyeső

Laburnum anagyroides · Fabaceae

Más néven: közönséges aranyeső

Az aranyeső májusban és júniusban fürtökben csüngő, aranysárga, illatos virágaival hívja fel magára a figyelmet. Lassan növő, kis termetű fa, amely a magyarországi telet is jól bírja, de a talaj vízelvezetésére érzékeny. Minden része mérgező, ezért az ültetés helyét megfontoltan válassza meg.

Fény: Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 10–24 °C, min. -23 °C
Nehézség: Közepesen igényes
Magasság: 4–9 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

Az aranyeső jellemzői

Az aranyeső (más néven közönséges aranyeső, latinul Laburnum anagyroides) a pillangósvirágúak családjába tartozó lombhullató fa. Kis fa vagy nagy cserje: általában 4–9 m magasra és 3–9 m szélesre nő. Növekedése lassú, koronája nyitott, felfelé törő és gyéren ágazó, az alsó ágak gyakran elhalnak. Nem tartozik a hosszú életű fák közé.

Levelei hosszú nyelűek, hármasan összetettek, a levélkék ovális alakúak, 2,5–7,5 cm hosszúak, felül simák, alul szőrösek. A pillangós, aranysárga, édesen illatos virágok 10–25 cm-es csüngő fürtökben nyílnak májusban és júniusban. Termése hosszú, lapos hüvely, amely éréskor felhasad, benne sok fekete, mérgező maggal.

Természetes élőhelye Közép- és Dél-Európa, az Alpoktól Olaszországon át a Balkánig, ahol enyhe, nyirkos erdőkben és lejtőkön, főleg meszes talajon él. Sövénynek is használható.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

A legszebben teljes napon fejlődik, de a félárnyékot is elviseli. Válasszon napos, védett helyet. A meleg, párás környezetet nem szereti, ezért a hűvösebb, szellős kerti sarok kedvez neki.

Öntözés

Közepes vízigényű. Az egyenletes nedvesség mellett a jó vízelvezetés elengedhetetlen. Júliusban és augusztusban érdemes többet öntözni.

Talaj

Szerves anyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt kedvel. A meszes talajt kifejezetten jól tűri, a vályogot és a humuszban gazdag földet is, valamint az agyagos és a homokos talajt is elviseli. A kedvező pH körülbelül 6,5–8 között van.

Tápanyag-utánpótlás

A tápanyag-utánpótlás ideje március–április. Mivel szerves anyagban gazdag talajt szeret, az ültetőgödörbe és a fa alá érdemes ilyen anyagot juttatni.

Metszés

Az alakító metszést virágzás után, június–júliusban végezze. Távolítsa el a gyökérsarjakat és a magvas hüvelyeket is, így csökkentheti a nemkívánatos magoncok és sarjak számát. Dolgozzon kesztyűben.

A kiszáradt, betegségtől károsodott hajtásokat vágja vissza az egészséges részig.

Ültetés

Ültetni március–áprilisban vagy októberben–novemberben lehet. Napos, védett, jó vízelvezetésű helyet válasszon. Mivel gyökérsarjakat hoz, számoljon azzal, hogy a környékén új hajtások jelenhetnek meg. Gyerekektől és haszonállatoktól tartsa távol.

Áttelelés

Fagytűrő, a közép-európai teleket kint is átvészeli. Az adatok szerint körülbelül –23 °C-ig bírja, ami alacsonyabb a szokásos –20 °C körüli téli mélypontnál. Nyugalmi időszaka januárban–februárban, majd novemberben–decemberben van.

Szaporítás

A magvetés és a szaporítás ideje október–november. A termésben sok mag fejlődik, a fa gyökérsarjakat is hoz.

Gyakori problémák

Kártevői a levéltetvek és a pajzstetvek. A betegségek közül az ágelhalás, a kéregrák és a levélfoltosság fordul elő.

Az ágak, hajtások száradását ágelhalás okozhatja: a beteg hajtásokat messe ki. Ha a fa forró, párás helyen sínylődik, hőérzékenységről van szó; ilyenkor hűvösebb éghajlat és kiváló vízelvezetés segít. A sok magonc és sarj a hüvelyek és a gyökérsarjak miatt jelenik meg, ezeket el kell távolítani.