Szomorúfűz
Salix babylonica · Salicaceae
Más néven: babiloni szomorúfűz, szomorú fűz
A szomorúfűz (Salix babylonica), más néven babiloni szomorúfűz, gyorsan növő, lombhullató díszfa hosszan lecsüngő ágakkal. Vízpartra és nedves, mélyebb fekvésű telekre való, kis kertbe nem. Gondozása egyszerű, de a helyét gondosan kell megválasztani.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Magas
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–26 °C, min. -23 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 9–25 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A szomorúfűz jellemzői
A szomorúfűz széles, gömbölyded koronájú fa, hosszú, lecsüngő ágakkal. Magassága általában 9–25 m, szélessége 9–12 m. Gyorsan nő, de viszonylag rövid életű, nagyjából 40–75 évig él, a fája pedig törékeny.
Levelei keskenyek, lándzsásak, 4–16 cm hosszúak, finoman fűrészesek, hosszú csúcsban végződnek. Színük felül világoszöld, alul szürkészöld, ősszel sárgára váltanak.
Kétlaki növény, vagyis a porzós és a termős virágok külön fán nyílnak. A barkák kora tavasszal, nálunk jellemzően áprilisban és májusban jelennek meg. Nem feltűnőek, ezüstös zöldek, a porzós barkák 2–5 cm hosszúak. A termés apró, száraz toktermés, amely késő tavasszal zöldből barnára érik, és sok apró, gyapjas magot szór. A méheknek és a pillangóknak korai táplálékforrás.
Eredeti hazája Észak-Kína, Korea, Mongólia, Japán és Szibéria száraz vidéke, Ázsiában évezredek óta termesztik. Természetes élőhelye jellemzően folyópart, tó széle és nedves, mélyen fekvő terület.
Termesztés és gondozás
Fényigény és elhelyezés
Teljes napfényen érzi legjobban magát, de a részleges árnyékot is elviseli. Víz melletti ültetésre, tavak és patakok partjára való klasszikus fa. Ekkora koronának és gyökérzetnek sok hely kell, ezért kisebb kertbe nem ajánlott.
Öntözés
Vízigénye magas. A víz közelében a nagyon nedves talajt szereti, az időszakos elárasztást is elviseli. A szárazságot rosszul viseli, ezért nyáron, főleg júliusban és augusztusban figyeljünk arra, hogy a talaja ne száradjon ki.
Talaj
Az agyagos, vályogos, humuszban gazdag és a nedves, lápos talajt egyaránt elviseli. A savanyútól a lúgosig sokféle kémhatással megelégszik, nagyjából pH 5 és 8,5 között, ha a talaj végig nedves marad. A pangó vizet is tűri.
Ültetés
Ültessük vízpart közelébe vagy a telek mélyebb részére. Tartsunk nagy távolságot a csatornáktól, épületektől és szennyvízszikkasztóktól: a sekély, szétterülő gyökerek agresszíven keresik a vizet, és kárt tehetnek a lefolyókban, csatornákban.
A fát márciusban és áprilisban, illetve októberben és novemberben érdemes kiültetni.
Metszés
Nyugalmi időszakban, január és március között metsszük. Ilyenkor távolítsuk el a nehéz vagy gyenge ágakat, ez csökkenti a letörés kockázatát.
Áttelelés
Kertünk éghajlatán a fagyokat jellemzően jól bírja, a hideget nagyjából -23 °C-ig viseli. A késő tavaszi fagyokra viszont érzékeny, ezért áprilisban és májusban, virágzás idején érdemes figyelni a fagyveszélyt. Nyugalmi ideje november–február.
Szaporítás
Szárdugvánnyal szaporítható, erre júniusban és júliusban van lehetőség.
Gyakori problémák
Az ágak könnyen letörnek hó, jég vagy szél hatására, mert a fa törékeny. Ilyenkor segít a nehéz ágak kimetszése és a védettebb hely.
Nedves, párás időben a fűz-antraknózis fekete levélfoltokat és hajtáshalást okozhat. Távolítsuk el a beteg részeket, ültetéskor pedig válasszunk ellenállóbb hibrideket. További betegségei a kéregrák és a gyökérrothadás.









































































