Lobélia
Lobelia erinus · Campanulaceae
Más néven: törpe lobélia
A lobélia, más néven törpe lobélia (Lobelia erinus) apró, tömegesen nyíló virágaival a szegélyek, balkonládák és függőkosarak kedvelt növénye. Nálunk egynyáriként termesztik, mert a fagyot nem viseli. Hűvös, nedves helyen érzi jól magát, a nyári hőségben viszont odafigyelést igényel.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 12–24 °C, min. 0 °C
- Nehézség
- Közepesen igényes
- Magasság
- 10–25 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A lobélia jellemzői
A Lobelia erinus a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozik. Alacsony, bokros vagy lecsüngő növekedésű, általában 10–25 cm magasra nő. Természetes élőhelye erdők, nedves rétek és mezők, patakpartok.
Levelei kicsik, ovális vagy keskeny alakúak, fogazott szélűek, az alsó száron nagyjából 1 cm-esek, feljebb karcsúbbak. Néha bronzos árnyalatúak. A kis, kétajkú, csöves virágok alsó ajka legyező alakú, közepükön gyakran fehér vagy sárga szem van. A virágok kékek, liláskékek, bíborszínűek, rózsaszínek, fehérek vagy pirosak lehetnek, és nyáron nagy tömegben jelennek meg. Illatuk nincs. A termés apró, 5–8 mm-es toksz, benne sok parányi maggal.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A lobélia a teljes napot és az enyhe árnyékot is elviseli. A hűvös körülményeket kedveli, ezért forró nyarakon jól esik neki a könnyű délutáni árnyék.
Szegélyekbe, sziklakertbe, balkonládába, ablakkertbe és függőkosárba egyaránt ültethető.
Öntözés
Egyenletesen, rendszeresen kell öntözni, a szárazságot rosszul tűri, különösen kosárban. Júniustól augusztusig több vizet igényel. Az állandóan vizes talaj viszont gyökér- és szárrothadáshoz vezethet, ezért a víznek el kell tudnia folyni.
Talaj és termesztőközeg
A szerves anyagban gazdag, nedves, de jó vízelvezetésű földet vagy virágföldet kedveli. A humuszos, vályogos talaj megfelel neki.
Tápoldatozás
A növekedési időszakban kéthetente érdemes tápoldatozni, nagyjából májustól augusztusig.
Visszavágás
Az első virághullám után, vagy amikor nyár közepén, júliusban a növény kifáradni látszik, vágjuk vissza. Ez új virágzást ösztönöz. A virágzás májustól szeptemberig tart.
Vetés és kiültetés
A magokat kora tavasszal, védett helyen (például üveg alatt) vessük el, januártól márciusig. Kiültetni az utolsó fagyok után, májusban vagy júniusban szabad.
Áttelelés
A mérsékelt égövön egynyáriként kezelik, a fagyot nem bírja. Áprilisban, májusban és októberben védeni kell a fagytól.
Szaporítás
Magról és szárdugványról szaporítható.
Gyakori problémák
A magoncok és a szárak rothadása nedves körülmények miatt jelentkezik. Javítsunk a vízelvezetésen, és ne öntözzük túl. A növényt a palántadőlés, a szár- és a gyökérrothadás veszélyezteti.
Ha a növény a nyári hőségben és párában összeesik, vágjuk vissza, öntözzük meg, és adjunk neki délutáni árnyékot.

















































































