Lestyán (Levisticum officinale) magas, zellerszerű levelű évelő fűszernövény

Fotó: Helge Klaus Rieder, CC0, Wikimedia Commons

Fotó: Rob Hille, Public domain, Wikimedia Commons

Fotó: Rob Hille, Public domain, Wikimedia Commons

Fotó: Vatadoshu, CC0, Wikimedia Commons

Fotó: Vatadoshu, CC0, Wikimedia Commons

Fotó: Dguendel, CC BY 3.0, Wikimedia Commons

Fűszernövények

Lestyán

Levisticum officinale · Apiaceae

Más néven: orvosi lestyán, maggi növény

Macskákra és kutyákra mérgező · részletek ↓

A lestyán (orvosi lestyán, más néven maggi növény, latinul Levisticum officinale) magas, évelő fűszernövény, amelynek leveleit leves- és ételízesítésre használják. Könnyen nevelhető, a fagyot is bírja, ezért a szabadban áttelel, tavasszal pedig újra kihajt.

Fény: Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 12–24 °C, min. -30 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 1,2–2,5 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

Beltéri vetésVetésKiültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásBetakarításNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A lestyán jellemzői

A lestyán az Apiaceae (zellerfélék) családjába tartozik. Eredetileg Afganisztánban és Iránban őshonos, Európában régóta termesztik, és több helyen elvadult. Magas, felálló, bokrosodó évelő, tőlevélrózsával és leveles szárakkal. Magassága 120-250 cm, szélessége 60-90 cm, növekedése mérsékelt.

Levelei fényesek, mélyen szeldeltek, 2-3-szorosan szárnyaltak, a zellerére vagy a petrezselyemére emlékeztetnek, szélük fogas. Összemorzsolva zellerillatú. Gyökere vastag, húsos, föld alatti gyöktörzsekkel terjed.

A kicsi, zöldessárga virágok 10-15 cm átmérőjű, gömbölyded ernyőkben nyílnak júniusban és júliusban. Az ernyők a lepkéket és más rovarokat is vonzzák. A termés száraz, kétrészes ikerkaszat, 4-7 mm hosszú, ősszel érik, magját fűszerként használják.

Termesztés és gondozás

Fény és hely

A lestyán a teljes napsütést és a félárnyékot is jól viseli. Mivel nagyra nő, válasszunk neki helyet a kert hátsó részén vagy a fűszerágyás szélén, hogy ne takarja el a kisebb növényeket.

Öntözés

A talajt egyenletesen nedvesen tartsuk, nyáron ne hagyjuk kiszáradni. Júniustól augusztusig érdemes gyakrabban öntözni.

Talaj

Mély, tápanyagdús, nedves, de jó vízelvezetésű talajt szeret. Termeszthetjük vályog-, agyag- vagy homoktalajban is, ha humuszban gazdag.

Tápanyag-utánpótlás

A tápanyag-utánpótlás ideje áprilisban és májusban van, a hajtásnövekedés kezdetén. Termékeny talajon jobban fejlődik.

Ültetés és vetés

Nagy növény, ezért hagyjunk neki helyet: a tőtávolság körülbelül 90 cm. Termékeny talajba tavasszal vethetjük vagy ültethetjük.

A vetés ideje március és április, valamint augusztus. Beltérben februárban és márciusban előnevelhetjük. Kiültetni áprilisban és májusban lehet.

Metszés

A vegetációs időszakban rendszeresen vágjuk a leveleit, így friss hajtást hoz. A metszés ideje májusban és júniusban, majd októberben és novemberben van. Késő ősszel távolítsuk el az öreg lombot. A virágzat leszedésével megakadályozhatjuk az önvetést, mert a lestyán kivadulhat a kertből.

Áttelelés

A lestyán télen visszahúzódik, és a tőből újra kihajt. Fagytűrő, a hideg telet a szabadban kibírja. A nyugalmi időszak januárban, februárban, novemberben és decemberben van.

Szaporítás

Magról vagy tőosztással szaporítható. A tőosztásra március, április és szeptember a megfelelő idő.

Problémák, kártevők és betegségek

A kártevői között szerepel a mezeipoloska (tarnished plant bug), a zellerhernyó és a levélaknázó. A betegségek közül a korai és a késői lombfoltosság, valamint a levélfoltosság fordulhat elő.

Sárguló, alagutas levelek: levélaknázók okozzák, távolítsuk el az érintett leveleket.

Virágzó szár és keserű levél: a növény szárba szökken. Vágjuk vissza a virágszárakat, és szüreteljünk rendszeresen.

Barna levélfoltok: gombás levélfoltosság. Javítsuk a levegőzést, és szedjük le a fertőzött lombot.

Szüret és felhasználás

Szüretelni májustól szeptemberig lehet. Erős, zeller-petrezselyemszerű íze van. A levelét levesekben, raguban, salátában és teában használják, gyökerét zöldségként, magját az édeskömény módjára fűszerként. Ehető része a levél, a szár, a gyökér, a mag és a virág.

Hagyományosan a gyökerét enyhe vízhajtóként használták.

Biztonság

Macskákra és kutyákra mérgező

Macskák: Mérgező
Kutyák: Mérgező
Lovak: Mérgező

A teljes növény mérgező a macskákra, kutyákra és lovakra, az emberre pedig enyhén mérgező. Hatóanyagai az illóolajok, a ftalid-laktonok és a furanokumarinok. Tünet lehet fokozott vizelés a vízhajtó hatás miatt, a nedvével való bőrkontaktus pedig fényérzékenységet okozhat. Ez csupán tájékoztató információ, nem állatorvosi vagy orvosi tanács. Kétség esetén kérdezzük meg az állatorvost vagy a háziorvost.

Forrás: ASPCA Toxic and Non-Toxic Plants, North Carolina Extension Gardener Plant Toolbox