Madárbirs
Cotoneaster · Rosaceae
Más néven: madárbirs cserje
A madárbirs (cotoneaster, madárbirs cserje) a rózsafélék családjába tartozó cserjenemzetség, amelyet sövénynek, talajtakarónak és sziklakertbe is ültetnek. Általában könnyen gondozható, a fagyot jól viseli, tavasszal méhekkel, ősszel és télen madarakkal népesíti be a kertet.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 10–25 °C, min. -20 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,5–5 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A madárbirs jellemzői
A Cotoneaster nemzetségbe a földre simuló, kúszó fajoktól a magas, felálló cserjékig sokféle növény tartozik, néhány faj kisebb fává is megnő. A magasság fajtól függően 50 cm és 5 m között mozog. A hajtások gyakran halszálkaszerűen ágaznak el.
A levelek kicsik, épszélűek, tojásdadok vagy lándzsásak, 0,5–15 cm hosszúak, színük zöld. Fajtól függően örökzöldek vagy lombhullatók. Az 5–10 mm-es, fehér vagy rózsaszín virágok egyesével vagy bogernyőszerű csoportokban nyílnak a rövid hajtásokon, májusban és júniusban. Ezekből alakulnak ki az 5–12 mm-es piros, rózsaszín, narancssárga vagy fekete termések, amelyek néha a következő évig a bokron maradnak.
A nemzetség természetes élőhelye a mérsékelt égövi Eurázsia és Észak-Afrika, a legnagyobb fajgazdagság a délnyugat-kínai és a himalájai hegyekben található. Alacsonyabb tengerszint feletti magasságban cserjések és erdei tisztások lakója, a kúszó fajok az alpesi zónában akár 4000 méterig is felhatolnak.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
A madárbirs általában napos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát. Sövénynek, talajtakarónak és sziklakertben egyaránt használható. Nedves, vizenyős helyre nem való.
A virágai a méheket és a lepkéket vonzzák, a termések a madaraknak jelentenek táplálékot, a leveleken pedig több lepkehernyó is táplálkozik.
Talaj
Általában megfelel neki az univerzális kerti föld, a vályog és a kavicsos talaj is. A legfontosabb, hogy a talaj jó vízelvezetésű legyen.
Ültetés
Ültetni márciusban és áprilisban, illetve októberben és novemberben érdemes. Sövénynél és talajtakarásnál a választott faj végmagasságát és terjedését vegye figyelembe, mert a méretek nagyon eltérőek lehetnek.
Tápanyag-utánpótlás
Tápanyagot márciusban és áprilisban adjon neki, a növekedési időszak kezdetén.
Metszés
A metszés ideje februárban, márciusban és júliusban van. Sövény esetén a nyári metszés segít formában tartani a bokrokat. Ne feledje, hogy a metszéssel a virágok és a díszes termések egy részétől is elesik.
Szaporítás
A madárbirs szaporítására júniustól augusztusig van lehetőség.
Áttelelés
A madárbirs szabadban áttelel, a fagyot általában jól tűri. A leghidegebb telek azonban elérhetik azt a mélypontot, amelyet a növény még elvisel (kb. -20 °C), ezért a faj kiválasztásakor érdemes erre figyelni. A nyugalmi időszak január, február, november és december.
Amit érdemes tudni
Néhány faj, például a C. simonsii és a C. glaucophyllus, Ausztráliában, Kaliforniában, Új-Zélandon és Nagy-Britannia egyes részein invazív gyomnövénnyé vált. Ültetés előtt ezért érdemes tájékozódni az adott faj viselkedéséről.

















































































