Hajnalka

Ipomoea · Convolvulaceae

Más néven: hajnalkavirág

A hajnalka (más néven ipomoea vagy hajnalkavirág) gyorsan növő, kúszó növény, amelyet nálunk egynyáriként nevelünk. Tölcséres virágai reggel nyílnak, és még aznap elhervadnak, de a növény júliustól októberig folyamatosan hoz újakat. Karón, rácson vagy kerti kapun egyaránt szépen fut, kis gondoskodással pedig könnyen nevelhető.

Fény: Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 18–30 °C, min. 2 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 1–4 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

Beltéri vetésVetésKiültetésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásBetakarításFagyvédelemNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A hajnalka jellemzői

Az Ipomoea a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó nemzetség. A legtöbb faj csavarodó vagy csüngő kúszónövény, de akad köztük néhány cserje és kisebb fa is. A kúszók többsége csavarodva kapaszkodik, ezért tartórács vagy karó kell nekik.

A levelek általában egyszerűek, szív alakúak, gyakran karéjosak, ritkán összetettek, színük zöld. A tölcsér vagy trombita alakú virágok jellemzően 3–8 cm szélesek. Reggel nyílnak (az éjszakai holdvirágok éjjel), és egy napon belül elhervadnak. A virág lehet kék, rózsaszín, lila, fehér vagy piros. A termés gömb alakútól tojásdadig terjedő tok, amely 4–6 kopáccsal nyílik, belsejében kemény magvakkal.

A nemzetség a trópusi és szubtrópusi területeken él, a legnagyobb fajgazdagság Amerikában van. Több faj könnyen magról újul, és gyomosodhat.

Termesztés és gondozás

Fény és helyválasztás

A hajnalka teljes napon érzi legjobban magát. Félárnyékot is eltűr, de ott kevesebb virágot hoz. Válasszunk olyan helyet, ahol van mire felfuttatni: rács, kerítés, kerti kapu vagy kifeszített zsinórok.

Öntözés

A növény mérsékelt vízigényű. A talaj legyen egyenletesen nedves, de ne álljon benne a víz. Júliusban és augusztusban, a legnagyobb melegben érdemes többet öntözni.

Talaj

Az átlagos vagy kevésbé tápdús talajt is elviseli, jó a közönséges kerti föld, a vályogos és a homokos talaj egyaránt. A lényeg, hogy nedvesen is jó vízáteresztő legyen. A túl gazdag talajon a növény inkább levelet nevel, mint virágot.

Tápanyag-utánpótlás

Tápoldatozni júniusban és júliusban érdemes, mértékkel. A sok nitrogén buja lombfejlődést okoz a virágzás rovására, ezért inkább kevesebbet adjunk.

Vetés és kiültetés

A magok héja kemény: vetés előtt egy kicsit sértsük meg, majd egy éjszakára áztassuk vízben. Előnevelni áprilisban lehet beltérben, szabadba vetni májusban. A palántákat májusban és júniusban ültessük ki. Április, május és október folyamán figyeljünk a fagyveszélyre, és szükség esetén védjük a növényt. A kiültetés helyére rögtön tegyünk támaszt.

Áttelelés

A hajnalka nem fagytűrő, és hűvös éghajlaton egynyáriként kezeljük. Ősszel gyűjtsünk magot a következő évre. A pihenőidőszak november és március között tart.

Szaporítás

Leggyakrabban magról szaporítjuk. Szárdugvánnyal is szaporítható, ennek ideje április–május.

Gyakori gondok

Sok levél, kevés virág: ennek oka a túl sok nitrogén vagy a kevés napfény. Ültessük teljes napos helyre, és csökkentsük a tápoldatozást.

Mindenhol magról kelő példányok: ennek oka a bőséges magképzés. A magtokokat távolítsuk el, mielőtt beérnek.

Magfogás és felhasználás

A magokat szeptemberben és októberben szedhetjük a beérett tokokból. A hajnalka beporzókat és pillangókat is vonz.

A nemzetség néhány faja haszonnövény (például a batáta és a vízispenót), de a díszhajnalkák nem ehetők. Több fajt a népi gyógyászatban is használtak, de ez csak hagyományos felhasználás, nem ajánlás.