Kerti szegfű

A szegfű a teljes napot szereti, de az enyhe árnyékot is elviseli. Napos erkélyen vagy teraszon, cserépben jól érzi magát. Ha a nyár nagyon forró, a virágzás gyengébb lehet, ilyenkor hűvösebb helyre érdemes tenni.

A földet tartsuk egyenletesen nedvesen, de a víz soha ne álljon meg a cserépben vagy a talajban. Júniustól augusztusig, a virágzás idején több vizet igényel.

A hőséget és a párás levegőt kerüli. Ha lehet, ne a lombját öntözzük, mert az a rozsdának kedvez.

Kavicsos, humuszban gazdag, jó vízelvezetésű, semleges vagy enyhén meszes talajt kedvel. Cserépben is fontos a jó vízelvezetés. Az átültetés ideje április.

Tápoldatozni áprilistól júniusig érdemes, vagyis a növekedés és a virágzás kezdetén.

Az elnyílt virágokat távolítsuk el, így tovább virágzik. A fiatal növények hajtáscsúcsát csípjük vissza, hogy bokrosabbak legyenek. A visszavágás ideje augusztus és szeptember.

Magról is nevelhető. Beltéri előnevelésre februárban és márciusban van lehetőség, a szabadba vetés áprilisban és májusban történik. Kiültetni májusban, napos, jó vízelvezetésű helyre érdemes. Ne ültessük mélyre, mert a tő könnyen rothad.

A mi telünkön a szegfű a szabadban nem megbízhatóan télálló: a túlélhető legalacsonyabb hőmérséklet nagyjából -15 °C, a tipikus téli minimum viszont -20 °C körüli. Ezért novembertől februárig, a nyugalmi időszakban fagytól védeni kell. A cserepes növényt ilyenkor ne hagyjuk fagynak kitéve.

Szaporítható maggal, szárdugvánnyal és bujtással. A szaporításra júniusban és júliusban van lehetőség.

A szegfű hajlamos a rozsdára, a tőrothadásra és a bakteriális hervadásra.

Narancssárga hólyagok a leveleken: rozsda. Távolítsuk el a fertőzött leveleket, és kerüljük a lomb nedvesítését.

A növény tövénél összeesik: tőrothadás nedves talajban. Javítsuk a vízelvezetést, és ne ültessük mélyre.

Gyenge nyári virágzás: oka a nagy meleg. Tegyük hűvösebb helyre, és szedjük le az elnyílt virágokat.

Júniustól augusztusig virágzik, ekkor vágni is lehet, mert a szegfű jó vágott virág. A szirmai ehetők, régen ecet, bor, sör, szószok és saláták ízesítésére használták. Hagyományosan gyomorpanaszokra és lázra is használták.

A virágok a méhek, a lepkék és az éjszakai lepkék kedvelt táplálékai, és több éjszakai lepke hernyójának tápnövénye. A szarvas és a nyúl nem szívesen rágja.