Hamisciprus
Chamaecyparis · Cupressaceae
A hamisciprus (Chamaecyparis, más néven életfa) kúp alakú vagy oszlopos örökzöld fa, amelyet díszfaként és sövényként is ültetnek. Könnyen nevelhető, és a hazai teleket kint is elviseli.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 5–24 °C, min. -25 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 1–40 m
Fajok és fajták
Oregoni hamisciprus
Chamaecyparis lawsoniana
- Teljes napsütés
- Közepes
Szavara hamisciprus
Chamaecyparis pisifera
- Teljes napsütés
- Közepes
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A hamisciprus jellemzői
A Chamaecyparis nemzetség természetes élőhelye Kelet-Ázsia (Japán, Tajvan), valamint Észak-Amerika nyugati és keleti partvidéke. Kúpos vagy oszlopos növésű fák, lapos ágacskákkal. Sok törpe és kompakt fajtája is van, ezek kisebb kertbe is jól illenek.
A kifejlett levelek pikkelyszerűek, lapos ágacskákban állnak. A fiatal növények levelei tűszerűek, és több fajnál fehér rajzolat látszik a levelek fonákán. A lombszín a fajtától függően zöld, sárga, kék vagy ezüst. A növény illatos.
Igazi virága nincs: márciusban és áprilisban az ágvégeken apró, gyakran vöröses porzós tobozok jelennek meg. A termés kicsi, gömbölyded vagy ovális toboz 8–14 pikkellyel, zölden fejlődik, majd megbarnul. Pikkelyenként 2–4 apró mag ül benne. A lombját néhány lepke hernyója is megrágja, például a juniper pug és a pine beauty.
A nemzetség ismert fajai a Chamaecyparis lawsoniana, a Chamaecyparis obtusa és a Chamaecyparis pisifera.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A napos helyet és a félárnyékot is jól viseli. A sárga lombú fajták napfényben színeződnek a legszebben. Válasszunk védett helyet, mert a kiszárító szél árt neki.
Öntözés
Egyenletesen nedves talajt szeret. Bár a begyökeresedett növény egy-egy száraz időszakot kibír, ne hagyjuk tartósan kiszáradni. Júniusban, júliusban és augusztusban érdemes többet öntözni.
A túlöntözés viszont veszélyes: a Phytophthora okozta gyökérrothadás elleni védekezés a jó vízelvezetésű talaj és a mértékletes öntözés.
Talaj és átültetés
Nedves, de jó vízelvezetésű, enyhén savanyú vagy semleges talajt kíván. Termőhelyül a vályog, a humuszos, a homokos és az agyagos talaj is szóba jön, ha a víz nem áll meg benne.
A konténeres példányt áprilisban érdemes átültetni.
Tápanyag-utánpótlás
Tápanyagot áprilisban, a tavaszi növekedés kezdetén adjunk.
Metszés
Tavasszal, áprilisban könnyű visszavágással tarthatjuk formában. Augusztusban is lehet metszeni. Az öreg, lombtalan fás részbe ne vágjunk bele, mert onnan nem hajt újra.
Sövénynek is használják, ott a rendszeres, mérsékelt nyesés a megfelelő.
Ültetés
Ültetni áprilisban, májusban, szeptemberben vagy októberben érdemes, nedves, jó vízelvezetésű talajba, széltől védett helyre.
Áttelelés
Télálló, kint telel. A faj a becslések szerint nagyjából –25 °C-ig él túl, a szokásos téli mélypont pedig körülbelül –20 °C, így nálunk általában nem igényel különleges védelmet. Novembertől februárig nyugalmi időszakban van.
Szaporítás
Szaporítható szárdugvánnyal, magról és oltással. A dugványozás ideje augusztus és szeptember, a vetésé március.
Gyakori problémák
A kártevők közül a zsákhordó lepke (bagworm) és a gubacsszúnyog jöhet szóba. Betegségként a Phytophthora-gyökérrothadás, a juniper blight és a boszorkányseprű fordulhat elő.
Ha a lomb pusztul és a növény lankad, gyanakodjunk gyökérrothadásra: ültessünk jó vízelvezetésű talajba, és ne öntözzük túl. Ha a hajtáscsúcsok megbarnulnak, juniper blight állhat mögötte; ilyenkor vágjuk ki a károsodott hajtásokat.























































































