Nordmann fenyő

Abies nordmanniana · Pinaceae

Más néven: kaukázusi jegenyefenyő, nordmann jegenyefenyő

A nordmann fenyő (Abies nordmanniana), más néven kaukázusi jegenyefenyő vagy nordmann jegenyefenyő, sűrű, kúp alakú, örökzöld fa, amelynek ágai gyakran egészen a földig leérnek. Teljesen télálló, de a hűvös, nedves helyet kedveli, a forró és száraz nyarakat nehezen viseli.

Fény: Napfény vagy félárnyék, Félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 5–22 °C, min. -30 °C
Nehézség: Közepesen igényes
Magasság: 12–60 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésMetszésTápoldatozásTöbb vízVirágzásBetakarításNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A nordmann fenyő jellemzői

A faj a Fekete-tengertől délre és keletre fekvő hegyvidékekről származik: a Kaukázusból (Oroszország, Grúzia) és Törökország északkeleti részéről. Természetes élőhelye 900–2200 méter közötti hegyi erdő, ahol évente több mint 1000 mm csapadék hullik.

A fa általában 12 és akár 60 méter közötti magasságúra nő, koronája 4,5–8 méter széles. Növekedési üteme mérsékelt. A lapos tűlevelek 1,8–3,5 cm hosszúak, felül fényes sötétzöldek, alul két kékesfehér gázcserenyílás-sáv fut rajtuk. A tű hegye tompa vagy kissé bevágott.

Látványos virága nincs, tobozt hoz. A felálló, hengeres toboz 10–20 cm hosszú és sötét vörösesbarna. Éréskor szétesik, és szabadon engedi a szárnyas magvakat.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

A nordmann fenyő a napos helyet és a félárnyékot egyaránt elviseli, a fiatal fák némi árnyékot is jól tűrnek. Hűvös, nedves fekvést válasszunk, és kerüljük a forró, szélnek vagy tűző napnak kitett, száraz helyeket. A városi légszennyezést sem tűri jól.

A kifejlett fának bőven kell hely: a koronája 4,5–8 méter széles lehet, az ültetési távolság pedig körülbelül 6 méter. Kis kertbe, erkélyre vagy cserépbe ezért nem ajánlott.

Öntözés

Egyenletes nedvességet igényel, a szárazságtűrése gyenge. A forró, száraz időszakot rosszul viseli. Júniustól augusztusig különösen figyeljünk az öntözésre. Száraz időben alaposan, mélyen öntsük meg, a talajt pedig takarjuk mulccsal.

Talaj

Savanyú, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt kedvel. Ideális a humuszos vályogtalaj, amely nedves, de nem pangó. A talaj pH-ja 5 és 6,5 között legyen. A kötött agyagtalajt nem szereti.

Ültetés

Jól átültethető. Az ültetés ideje március–április vagy október–november. Hűvös, nedves helyet válasszunk neki, és kerüljük a forró, száraz kitettséget. A fák között hagyjunk nagyjából 6 méter távolságot.

Tápanyag-utánpótlás

A tavaszi hónapok, március és április a megfelelő idő a tápanyag-utánpótlásra. Mivel a tápanyagban gazdag talajt kedveli, ezt a talaj előkészítésekor is érdemes szem előtt tartani.

Metszés

A metszést februárban vagy márciusban érdemes elvégezni. A fa természetes, kúp alakú növekedésű, ágai gyakran a földig leérnek, ezért ezt a formát érdemes megőrizni.

Áttelelés

A nordmann fenyő teljesen télálló. A legalacsonyabb elviselt hőmérséklet körülbelül −30 °C, a jellemző hazai téli minimum pedig −20 °C körüli, így külön védelemre nincs szükség. A nyugalmi időszak november–februárra esik.

Szaporítás

Magról vagy oltással szaporítható. A vetés ideje március–április.

Gyakori problémák

A tűlevelek barnulását általában forró, száraz nyár vagy aszály okozza. Ilyenkor mulcsozzunk, és szárazság idején öntözzünk mélyen.

A lehetséges kártevők: balzsamfenyő-gyapjastetű, kéregbogarak, fenyő-hajtásmoly, levéltetvek, zsákhordó molylepkék és pajzstetvek. Betegségként előfordulhat rákos sebesedés, szívkorhadás, gyökérrothadás, tűrozsda és hajtáselhalás.

A vadak közül a szarvas kárt tehet benne. A madaraknak ugyanakkor sűrű rejtekhelyet kínál.