Macskagyökér
Valeriana officinalis · Caprifoliaceae
Más néven: orvosi macskagyökér, valeriána
A macskagyökér (Valeriana officinalis), más néven orvosi macskagyökér vagy valeriána, magas, illatos virágú évelő, amely könnyen nevelhető. Napos helyen és egyenletesen nedves talajban érzi jól magát, a téli fagyokat védelem nélkül is átvészeli.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–24 °C, min. -30 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,6–1,5 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A macskagyökér jellemzői
A macskagyökér lombhullató, felálló, bokrosodó évelő. Tőlevélrózsát és magas, karcsú, üreges szárat fejleszt, és általában 60–150 cm magasra nő, 30–90 cm szélességben. Gyorsan növekszik.
Levelei szárnyasan összetettek, legfeljebb 20 cm hosszúak, 4–9 pár lándzsás vagy vonalas levélkével. Megdörzsölve aromásak. Júniustól augusztusig apró, ötcimpájú, halvány rózsaszín vagy fehér, édesen illatos virágai összetett fürtökben nyílnak. Termése apró, szárnyas kaszat, amelyet a szél terjeszt.
Természetes élőhelyén nedves és száraz réteken, üde erdőkben, mocsarakban és mészkedvelő gyepekben él Európában, valamint Délnyugat-Ázsiában. Gyöktörzse rövid, rostos gyökerekkel; ez a gyógynövényként ismert drog forrása.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
A macskagyökér a teljes napot szereti, de napos vagy félárnyékos helyen is megél. Erősebb árnyékban a szárak elfekszenek, ezért a napos hely a jobb választás.
Úgy válasszunk helyet, hogy a növény terjedése ne okozzon gondot: gyöktörzsekkel és magról is szaporodik, és eredeti élőhelyén kívül gyomosodhat.
Öntözés
A talaj legyen egyenletesen nedves. A növény közepes vízigényű, a legtöbb vizet júniustól augusztusig, a virágzás idején igényli, ilyenkor öntözzünk gyakrabban.
Talaj
Termékeny vályogtalajban fejlődik a legjobban, de sok talajtípushoz alkalmazkodik: jó a vályog, az agyag, a homok és a humuszban gazdag föld is. A talaj kémhatása 5,5 és 8 között megfelelő. Fontos, hogy a talaj nedves, de jó vízelvezetésű legyen.
Tápanyag-utánpótlás
Tápanyagot áprilisban, a hajtásnövekedés kezdetén érdemes pótolni. Termékeny talajban többre nincs szükség.
Ültetés és vetés
Átlagos kerti talajban könnyen ültethető. Szabadföldbe márciusban és áprilisban, illetve szeptemberben vethetjük. Beltéri előnevelésre február és március a megfelelő. Kiültetni áprilisban, májusban vagy szeptemberben érdemes.
Az ültetés előtt gondoljuk át, hol fér el a növény, mert gyorsan terjed.
Metszés
A növény télen visszahúzódik, ezért a lombot szeptemberben–októberben vághatjuk vissza. Az elnyílt virágokat érdemes eltávolítani, hogy a növény ne szaporodjon túlzottan magról.
Áttelelés
A macskagyökér teljesen télálló. A föld feletti részek télen elhalnak, tavasszal a gyöktörzsből újra kihajt. A nyugalmi időszak januárban, februárban, novemberben és decemberben van. Legfeljebb −30 °C-ig bírja a hideget, a hazai téli mélypont pedig jellemzően −20 °C körül alakul.
Szaporítás
Szaporítható magról, tőosztással és gyöktörzsdarabokkal. A szaporításra márciusban, áprilisban, szeptemberben és októberben van lehetőség. A tőosztás egyúttal a terjedést is korlátozza.
Gyakori problémák
Elfekvő szárak: ezt általában a túl sok árnyék okozza. Ültessük napos helyre, vagy támasszuk meg a szárakat.
Agresszív terjedés: a gyöktörzsek és az önvetés miatt fordul elő. Segít az elnyílt virágok eltávolítása és a rendszeres tőosztás.
Gyűjtés és felhasználás
A gyökeret szeptemberben és októberben szokás betakarítani. A gyökeret főként teához használják, a gyökérből és a levélből nyert olajat pedig sütemények és fagylalt ízesítésére, valamint illatszerekhez. Hagyományosan enyhe idegi feszültségre és alvászavarokra használják a gyökérkivonatot, bár a bizonyítékok vegyesek.
A virágok illatosak, vágott virágnak is jók. Vonzzák a méheket, a pillangókat és a lebegőlegyeket, egyes molylepkefajok hernyói pedig táplálkoznak rajta. A szarvas általában elkerüli.













































































