Mezei katáng
Cichorium intybus · Asteraceae
Más néven: katáng, katángkóró, mezei katángkóró
A mezei katáng (más néven katáng vagy katángkóró) évelő, gyorsan növő kerti növény, amely világoskék virágaival nyártól fagyokig díszít. Szinte bármilyen jó vízelvezetésű talajon megél, a hideg telet is kiválóan viseli, és nagyon könnyen gondozható.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 12–25 °C, min. -41 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,6–1,5 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A mezei katáng jellemzői
A mezei katáng (Cichorium intybus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, évelő lágyszárú. Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos, Amerikában, Ausztráliában és Dél-Afrikában is elterjedt. Természetes élőhelye az útszél, a parlag, a legelő és más bolygatott talaj.
Általában 60–150 cm magasra nő, szélessége nagyjából 30–60 cm. A tőlevélrózsából vékony, egyenesen felálló, elágazó szárak emelkednek, a gyökere pedig mélyre hatoló, húsos karógyökér, amely tejnedvet tartalmaz.
A virágai kocsánytalan, 3–5 cm átmérőjű, margarétaszerű fészkek fogazott szirmokkal. Többnyire élénkkék a színük, ritkán fehér vagy rózsaszín. Reggel nyílnak, délre bezárulnak, és nyártól a fagyokig a száron végig sorakoznak. A termés barna, hosszúkás, ötbordás kaszat. A levelei zöldek, a lombozata télre visszahal.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A legjobban teljes napon díszít, de némi árnyékot is elvisel. Mivel magasra nő, a kert hátsó részébe, virágágy hátterébe vagy természetes hatású, vadvirágos foltba való. Méhek, lepkék és legyek is látogatják, így a beporzókat vonzó ültetések kedvelt növénye.
Öntözés és páratartalom
A fiatal növényeket rendszeresen öntözzük. A begyökeresedett példány már jól átvészeli a száraz időszakokat. Júniustól augusztusig érdemes többet öntözni, különösen, ha tartós a szárazság.
A közepes páratartalmat szereti. A forró, párás nyár megviseli: ilyenkor a növény hanyatlani kezdhet, ezért ültessük hűvösebb helyre, vagy a hűvösebb évszakokra időzítsük a vetést.
Talaj
Szinte minden jó vízelvezetésű kerti talajban megél. A meszes, semleges vagy lúgos talajt kedveli, a pH-ja nagyjából 6,0 és 8,5 között lehet. A vizet jól elvezető, mégis nedvességet megtartó, vályogos föld az ideális.
Tápanyag-utánpótlás
Évente egyszer, áprilisban érdemes tápanyagot adni a növénynek, amikor a tavaszi növekedés megindul. Különösebb igénye nincs.
Vetés és ültetés
A magot áprilistól júniusig közvetlenül a szabadba vethetjük. Korábbi kezdéshez márciusban beltérben is előnevelhetjük, a palántákat májusban ültessük ki. A növények között nagyjából 30 cm távolságot hagyjunk.
A karógyökér miatt az ültetés helyét megfontoltan válasszuk meg, mert a mély gyökerű növényt később nehéz áthelyezni.
Metszés és visszavágás
Szeptemberben–októberben a virágzás végeztével visszavághatjuk a szárakat. Ha nem szeretnénk, hogy a növény mindenhol megjelenjen a kertben, a magok beérése előtt távolítsuk el az elnyílt virágokat, mert erősen magot hint.
Áttelelés
Teljesen télálló. A tőlevélrózsa és a karógyökér átvészeli a telet, és tavasszal újra kihajt. A növény nyugalmi ideje nagyjából novembertől februárig tart, külön védelemre nincs szüksége.
Szaporítás
Magról és tőosztással szaporítható. A tőosztásra márciusban vagy áprilisban érdemes sort keríteni. Magról a legkönnyebb, a növény magától is bőven kikel.
Gyakori problémák
A csigák és a földibagoly-hernyók károsíthatják, főleg a fiatal növényeket. Betegségei nem ismertek.
Ha nyáron a növény gyengélkedik, ennek oka általában a meleg, párás idő: termesszük hűvösebb helyen, vagy a hűvösebb évszakra időzítsük a vetést. Ha a nem kívánt magoncok zavarnak, a magok beérése előtt távolítsuk el az elnyílt virágokat.
Betakarítás és felhasználás
A levél, a gyökér és a virágbimbó egyaránt ehető. A keserű levelet salátának fogyasztják, a pörkölt, őrölt gyökér pedig kávépótló, emellett inulint is tartalmaz. A leveleket és a bimbókat májusban és júniusban, a gyökeret októberben és novemberben szedhetjük.
A növényt takarmánynövényként is termesztik.













































































