Lombos tölgyfa (Quercus) széles, terebélyes koronával

Fotó: Ed Alverson, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: Alan Rockefeller, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: Alan Rockefeller, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: Ed Alverson, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: Marc Whitaker, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: Jonas Katona, CC BY 4.0, iNaturalist

Díszfák

Tölgyfa

Quercus · Fagaceae

Más néven: tölgy

A tölgyfa (más néven tölgy, latinul Quercus) lassan növő, lombhullató fa, amely idővel széles, terebélyes koronát nevel. Hazai éghajlaton kint áttelel, a fagy nem okoz neki gondot. Az alábbiakban a nemzetség általános gondozási tudnivalóit foglaljuk össze.

Fény: Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 10–25 °C, min. -25 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 5–40 m

Fajok és fajták

Kocsányos tölgy

Quercus robur

Teljes napsütés
Közepes

Vörös tölgy

Quercus rubra

Teljes napsütés
Közepes

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésMetszésSzaporításTöbb vízVirágzásBetakarításNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A tölgyfa jellemzői

A bükkfélék (Fagaceae) családjába tartozó Quercus nemzetségnek nagyjából 450–500 faja van. Az északi félteke mérsékelt övi területein honos Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában, de eljut a szubtrópusi Ázsiáig és Közép-Amerikáig is. Természetes élőhelye az erdő, az erdőszél, a szavanna és a mediterrán cserjés, a nedves és a száraz termőhelyeken egyaránt, a tengerparttól a hegyekig.

A legtöbb tölgy nagy, lassan növő fa vagy cserje, széles, terebélyes koronával. Egyes örökzöld fajok inkább cserjék. A levelek egyszerűek, váltakozó állásúak, gyakran karéjosak, bár egyes fajoknál fogazottak vagy épszélűek. A lomb zöld, ősszel vörös, narancssárga, sárga vagy barna színt ölt.

A porzós és a termős virág külön van, de ugyanazon a fán található. A porzós virágok csüngő barkák, a termősek aprók és alig feltűnőek. A termés a makk, amely pikkelyes kupacsban ülő diótermés, többnyire ősszel érik. Bonsaiként is találkozhatunk tölggyel.

Termesztés és gondozás

Fény és hely

A tölgyek többsége a teljes napsütést kedveli, néhány faj azonban a félárnyékot is elviseli. Mivel a fa lassan nő, de idővel nagyra, széles koronájúra fejlődik, ültetéskor érdemes bőséges helyet hagyni neki. Cserépben tartani nem jellemző, kertbe való fa.

Ültetés

A kiültetésre márciusban és áprilisban, illetve októberben és novemberben kerülhet sor. A szárazabb nyári hónapokban, júniustól augusztusig érdemes többet öntözni, különösen a fiatal fát.

Áttelelés

A tölgyfa fagytűrő, a hazai telet kint is átvészeli, külön védelemre nincs szükség. Nyugalmi időszaka januártól márciusig, valamint novemberben és decemberben tart.

Metszés

A metszést a nyugalmi időszakban, januárban, februárban vagy decemberben érdemes elvégezni.

Szaporítás

A tölgyet magról vagy oltással lehet szaporítani. A vetés ideje október és november, vagyis a makkok érését követő időszak.

Gyakori problémák

A tölgyek kártevői közé tartozik a tölgyfa-processziós szövőlepke, a gubacsdarazsak, a levéltetvek és más hernyók. A betegségek közül a lisztharmat, a hirtelen tölgypusztulás (sudden oak death) és az akut tölgypusztulás (acute oak decline) említendő.

Ha a lombot hernyók tarolják le, például a tölgyfa-processziós szövőlepke, figyeljük a fát, és kérjük szakember segítségét a védekezéshez. Ha fehér, púderszerű bevonat jelenik meg a leveleken, az lisztharmat; ez általában eltűrhető, a jobb szellőzés segít.

Termés és felhasználás

A makk szeptember–október között érik. A tölgy a beporzóknak kedvez, több mint 950 hernyófajnak, valamint számos emlősnek, madárnak és gombának ad élőhelyet. A makkot a szajkó, a mókus és a disznó is fogyasztja.

A kérget hagyományosan bőrcserzésre használták.