Datolyapálma
Phoenix dactylifera · Arecaceae
Más néven: közönséges datolyapálma
A datolyapálma, más néven közönséges datolyapálma (Phoenix dactylifera), a sivatagi oázisok pálmája, és több mint száz évig is élhet. Magyarországon nem télálló, ezért erkélyen vagy beltérben, cserépben nevelhető. Lassan nő, a fényigényét és a fagyérzékenységét viszont már az első évben figyelembe kell venni.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 13–38 °C, min. -8 °C
- Nehézség
- Közepesen igényes
- Magasság
- 15–30 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A datolyapálma jellemzői
A datolyapálma magas, egytörzsű vagy tövénél sarjadzó pálma, nagy, tollas koronával. Természetes élőhelyén 15–30 m magasra nő, a korona szélessége 6–10 m. A szárnyasan összetett levelei 4–6 m hosszúak, körülbelül 150 merev levélkéből állnak, a levélnyélen tövisek ülnek. A levelek zöldek vagy szürkészöldek.
A faj kétlaki: a krémszínű, apró virágok ágas bugákban, külön hím és női növényen nyílnak. A termés, vagyis a datolya, ovális-hengeres, 3–7 cm hosszú, egy magot rejt. Érett állapotban élénkvörös, sárga vagy sötétbarna, és sok cukrot tartalmaz.
Természetes elterjedése a Perzsa-öböl térsége, Irak, Irán, Omán, Szaúd-Arábia és Pakisztán. Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és a mediterrán térségben termesztik. Sivatagi oázisokban és talajvízzel ellátott, száraz folyóvölgyekben él.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A datolyapálma teljes napfényt kíván, és a termés beéréséhez erős hőre is szüksége van. A legjobb helye ezért a legfényesebb, legmelegebb erkély vagy terasz. Az optimális hőmérséklet nagyjából 13 és 38 °C között van.
Fagyot nem bír: a legalacsonyabb elviselhető hőmérséklet nagyjából −8 °C, a hazai tél tipikus mélypontja viszont −20 °C körül lehet. Kiültetni ezért nem érdemes.
Öntözés és páratartalom
Kifejlett állapotban jól tűri a szárazságot, a rendszeres, alapos öntözést viszont meghálálja. Az öntözés mértéke közepes. Június és augusztus között, a legmelegebb hónapokban érdemes többet adni.
A száraz levegő nem zavarja, külön párásításra nincs szükség.
Talaj és átültetés
Mély, jó vízelvezetésű homokos vályogot szeret, amely azért tart valamennyi nedvességet. Elviseli a homokos, a vályogos és a meszes talajt is. Az edény alján a lefolyónyílás maradjon szabad.
Átültetni áprilisban vagy májusban érdemes. Gyökérzete szálas, mélyre és szélesre hatol, ezért mély edényt válasszunk.
Tápanyag-utánpótlás
Tápoldatozni májustól júliusig érdemes. A téli nyugalmi időszakban nincs szükség trágyázásra.
Metszés
Csak az elszáradt leveleket és a sarjakat távolítsuk el, lehetőleg májusban vagy júniusban. A levélnyelek tövisesek, ezért vastag kesztyűvel és óvatosan dolgozzunk.
Áttelelés
A pálma nyugalmi időszaka januárban, februárban, novemberben és decemberben van, ilyenkor keveset igényel. Fagyvédelemre októbertől márciusig van szükség: ebben az időszakban ne maradjon a szabadban fagyveszélyes éjszakákon.
Tavasszal, március után fokozatosan szoktassuk vissza a napra.
Szaporítás
Magról vagy sarjakról szaporítható. Vetni márciusban és áprilisban lehet, beltérben. A sarjak leválasztása is erre az időszakra esik.
Magról nevelve a nem és a későbbi termőképesség csak évek múlva derül ki, mert a hím és a női virág külön növényen van.
Kártevők és betegségek
A datolyapálma kártevői közé tartozik a vörös pálmaormányos és a pajzstetű. A betegségek közül a Bayoud (fuzáriumos hervadás) és a Graphiola-levélfoltosság érdemel említést. Rendszeresen nézzük át a leveleket és a törzs tövét, hogy a bajt korán észrevegyük.
Termés és felhasználás
A datolya friss vagy szárított állapotban csemegeként és édességekben is fogyasztható. A fajtákat puha, félszáraz és száraz csoportokba sorolják. A termés a madarakat is odavonzza.
A termés kötődéséhez hím és női növény, valamint erős nap és tartós hőség kell, ezért cserépben, hazai éghajlaton nem biztos, hogy terem.
















































































