Henye boróka
Juniperus horizontalis · Cupressaceae
A henye boróka (Juniperus horizontalis, más néven terülő boróka) alacsony, talajon kúszó örökzöld cserje, amely idővel nagy, sűrű szőnyeggé terül szét. Napos, jó vízáteresztésű helyen igénytelen, és a hazai teleket is gond nélkül bírja. Rézsűre, támfal mellé és sziklakertbe való.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 10–25 °C, min. -42 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 10–45 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A henye boróka jellemzői
A henye boróka Észak-Amerikából származik: Kanada nagy részén és az Egyesült Államok északi területein él, természetes környezetében sziklás vagy homokos talajon, sziklakibúvásokon, patakok és tengerpartok mentén. Kúszó, szőnyegképző cserje, hosszú, földön fekvő hajtásai sokkal messzebbre nyúlnak, mint amennyire a növény magas. Magassága nagyjából 10–45 cm, szélessége általában 150–300 cm. Növekedése mérsékelt.
A kifejlett levelek pikkelyszerűek, négy sorban simulnak a hajtásra, a fiatal levelek árszerűek és párosával állnak. A színe zöldtől a kékeszöldig terjed, télen gyakran lilás árnyalatot kap.
Igazi virága nincs: késő tavasszal, nyáron (májusban, júniusban) jelennek meg az apró, sárgás porzós és a pikkelyes termős tobozok. A növény kétlaki, a pollent a szél szállítja. A bogyószerű toboz 5–7 mm széles, viaszos hamvú, sötétkék, két magot rejt, és nagyjából 18 hónap alatt érik, görbülő száron. A madarak szívesen fogyasztják, a szarvas pedig általában elkerüli.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
Teljes napfényt igényel. Árnyékban a növény közepe könnyen kiritkul és elhal, napos helyen viszont a legsűrűbb. Kiváló választás lejtőre, támfal elé és sziklakertbe, ahol a hajtásai szabadon futhatnak lefelé és terülhetnek szét.
Öntözés
Az első időszakban, amíg a növény begyökerezik, rendszeresen kell öntözni. Később a henye boróka jól tűri a szárazságot, ezért elég keveset öntözni. Júniusban, júliusban és augusztusban érdemes több vizet adni. A pangó vizet viszont nem szereti, ezért ne ültesd olyan helyre, ahol megáll az esővíz.
Talaj és átültetés
Jó vízáteresztésű, homokos, kavicsos vagy vályogos talajt szeret. A talaj kémhatására nem érzékeny, nagyjából pH 5,5–8 között jól érzi magát. A lényeg a szabad vízelvezetés, nehéz, átnedvesedő talajban a növény közepe elhalhat.
Ha cserépben tartod, az átültetést márciusban vagy áprilisban végezd.
Tápanyag-utánpótlás
A növény igénytelen. Ha szeretnél tápanyagot adni, áprilisban tedd.
Metszés
A metszés ideje március–április. Ilyenkor a barnuló, beteg hajtásvégeket vágd ki, és ügyelj arra, hogy a növény jól átszellőzzön.
Ültetés
Ültetni márciusban, áprilisban, szeptemberben vagy októberben lehet. Napos helyre, egymástól 1,8–3,6 m távolságra ültesd a töveket; ha gyorsabban szeretnél összefüggő szőnyeget, a 180 cm körüli tőtávolság a jó kiindulópont. A naptár szerint a magvetés októberben esedékes.
Áttelelés
A henye boróka teljesen fagytűrő: akár –42 °C-ot is kibír, a hazai telek jellemző –20 °C körüli mélypontja tehát nem okoz gondot. A nyugalmi időszak november–február. Télen a lombja gyakran lilás színt kap, ez a faj természetes jellemzője.
Szaporítás
A szaporításra augusztus és szeptember a megfelelő időszak.
Gyakori problémák
Kártevők közül levéltetvek, zsákhordó molylepkék, takácsatkák, tűzpajzstetvek, boróka-fonólepkék és hernyók jelenhetnek meg. Betegségként tűlevél-fonnyadás (Cercospora, Phomopsis) és körterozsda fordulhat elő.
Barnuló hajtásvégek: Phomopsis vagy Cercospora okozhatja. Vágd ki az érintett részeket, és javítsd a levegőzést.
Pöttyös, fénytelen lomb: takácsatka jele. Öblítsd le vízzel, vagy használj atkaölő szert.
Elhaló közép: árnyék vagy nedves talaj miatt alakul ki. Adj neki teljes napfényt és jó vízelvezetést.
















































































