Komló
Humulus lupulus · Cannabaceae
Más néven: közönséges komló, futókomló
A komló (közönséges komló, futókomló, Humulus lupulus) gyorsan növő, évelő kúszónövény, amely télen a föld felett teljesen visszahal, tavasszal pedig új hajtásokat hoz a gyökértörzséből. A magyarországi teleket is kibírja a szabadban, és kevés törődéssel is jól fejlődik, ha erős támaszt kap.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 12–25 °C, min. -28 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 3–10 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A komló jellemzői
A komló nem kacsokkal kapaszkodik: a szára az óramutató járásával megegyező irányban csavarodik fel a támaszon, és a szár merev, lefelé álló szőrei segítik a kapaszkodást. Általában 3–10 méter magasra nő.
A levelei átellenesek, tenyeresen erezettek, többnyire háromkarélyúak (néha ötkarélyúak), fűrészes szélűek, 3–15 cm szélesek, fonákjukon szőrösek. A növény kétlaki: a hím virágok laza bugákban nyílnak, a termős virágok pedig zöldessárga, papírszerű murvákból álló tobozszerű füzérek, a komlótobozok. Virágzási ideje július és szeptember közé esik, illata érezhető.
A szabadban jól terjed, természetes élőhelyén Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Amerikában is megtalálható. Erőteljes növekedése miatt gyomosodhat, ezért érdemes figyelni a terjedését.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A komló teljes napon érzi legjobban magát, de a félárnyékot is elviseli. Olyan helyre ültessük, ahol a hajtásainak elég hely jut felfelé, például kerítés, pergola vagy nagy rácsos támasz mellé.
Öntözés
A gyors növekedés idején, főként júniustól augusztusig, tartsuk egyenletesen nedvesen a talajt. A begyökeresedett növény a rövidebb szárazságot is elviseli.
Talaj és átültetés
A komló a mély, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, nedvességtartó vályogtalajt szereti, de humuszban gazdag talajban is jól érzi magát. A 6 és 8 közötti pH-érték megfelelő. Ha edényben neveljük, az átültetés ideje március.
Tápanyag-utánpótlás
Áprilistól júniusig érdemes tápanyagot adni, mert ez az időszak esik egybe a legintenzívebb hajtásnövekedéssel.
Metszés
A hajtások visszahalása után a szárakat vágjuk vissza a talajszintig. Tavasszal ritkítsuk a hajtásokat, hogy a megmaradók jobban fejlődjenek. A metszés ideje március, illetve november.
Ültetés és támasz
Kiültetni áprilisban és májusban érdemes. A komlónak magas, stabil támasz kell: rács, pergola vagy kifeszített zsinegek is megfelelnek. Magról februárban–márciusban beltérben, márciustól áprilisig pedig szabadföldbe is vethetjük.
Áttelelés
A komló fagytűrő. Télen a föld feletti része elszárad, a gyökértörzs azonban életben marad. Mulcsozzuk be, és tavaszig hagyjuk békén. A nyugalmi időszak januártól februárig, illetve novembertől decemberig tart.
Szaporítás
Szaporítható tőosztással, rizómával, szárdugvánnyal és magról. A tőosztásnak és a rizómás szaporításnak a március–április a megfelelő ideje.
Gyakori problémák
A komlót leginkább a lisztharmat, a peronoszpóra és a verticilliumos hervadás veszélyezteti.
Ha fehér, lisztszerű bevonatot látunk a leveleken, az lisztharmat. Javítsuk a levegőzést, távolítsuk el a fertőzött leveleket, és lehetőleg ellenálló fajtát válasszunk.
Ha a leveleken sárga, szögletes foltok és szürkés bevonat jelenik meg, az peronoszpóra. Vágjuk ki a fertőzött hajtásokat, és ne nedvesítsük a lombozatot.
Betakarítás és felhasználás
A termős tobozokat augusztusban és szeptemberben lehet szedni. A komlótobozok ízesítik és tartósítják a sört, a fiatal tavaszi hajtásokat pedig zöldségként fogyasztják. A komlót hagyományosan nyugtatóként is használták. A növény pillangókat vonz, és szélmegporzású.


















































































