Kislevelű hárs
Tilia cordata · Malvaceae
Más néven: kislevelű hársfa
A kislevelű hárs (Tilia cordata, másik nevén kislevelű hársfa) lombhullató, szabályos koronájú fa, amely sűrű árnyékot ad, és kora nyáron illatos virágba borul. Nálunk teljesen télálló, ezért a szabadban él. Cserébe sok helyet kér, hiszen kifejlett koronája 10–15 méter széles is lehet.
- Fény
- Napfény vagy félárnyék, Teljes napsütés
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 8–25 °C, min. -36 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 15–35 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A kislevelű hárs jellemzői
A kislevelű hárs évelő, lombhullató fa, közepes ütemben növekszik. Koronája formás, ovális vagy piramisszerű, felfelé törő ágakkal, és sűrű árnyékot vet. Szélessége általában 10–15 méter.
Levelei egyszerűek, váltakozó állásúak, szív alakúak, finoman fűrészelt szélűek, 3–8 cm hosszúak. Színük felül fényes zöld, alul világosabb, az erek elágazásainál barna szőrpamacsokkal. Ősszel sárgára színeződnek.
A sárgás-krémszínű, illatos virágok júniusban és júliusban nyílnak, 5–11 virágú csüngő fürtökben, egy levélszerű murva alatt, és sok nektárt adnak. A termés kis, gömbölyű, vékony héjú, molyhos makkocska, körülbelül 6–7 mm-es, lecsüngő fürtökben. Eleinte halványzöld, később barnás. Természetes élőhelye a lomberdő, főleg vályogtalajon, de homokos, tápanyagszegény helyen is megél. Elterjedési területe Nagy-Britanniától és Skandináviától a Kaukázusig, Nyugat-Szibériáig és Iránig húzódik.
Termesztés és gondozás
Fényigény és elhelyezés
A kislevelű hárs a napos helyet és a félárnyékot is jól viseli. Mivel nagyra nő, ültetés előtt érdemes végiggondolni a helyét: legalább 15 méternyi szabad térre van szüksége. A forgalmas, burkolt utcai helyeket kerüld, mert ott a levélperzselés és a szél okozhat gondot.
Öntözés
Mérsékelt vízigényű fa. A fiatal fákat száraz időszakokban öntözni kell, a legtöbb vizet júniustól augusztusig igénylik. Nem szereti a tartósan vizes talajt, de a súlyos aszályt sem viseli jól, a szárazságtűrése közepes. A gyökérzónát érdemes mulccsal borítani.
Talaj
Nedves, de jó vízelvezetésű vályogtalajban érzi jól magát. A meszes, lúgos talajt is elviseli, a talaj pH-ja nagyjából 6 és 8 között megfelelő.
Ültetés
Ültetni márciusban, áprilisban, októberben és novemberben érdemes. Az első években figyelj a rendszeres vízellátásra. Magról vetni októberben lehet.
Metszés
A kislevelű hárs az erős metszést is jól tűri. A metszést a nyugalmi időszakban végezd, januárban, februárban, novemberben vagy decemberben.
Áttelelés
Teljesen télálló, külön védelmet nem igényel. Akár -36 °C-os tartós hideget is kibír, így a nálunk megszokott fagyok nem veszélyeztetik.
Szaporítás
Magról, oltással és bujtással szaporítható. A szaporításra októberben és novemberben van a megfelelő idő. Magvetés októberben ajánlott.
Gondok és kártevők
A leggyakoribb gond a levélperzselés, amelyet száraz talaj vagy városi stressz okoz. Segít, ha száraz időben öntözöd, a gyökérzónát pedig mulccsal borítod.
A ragacsos levelek a levéltetvek mézharmatától származnak. Ezt vagy eltűröd, vagy a levéltetvek ellen védekezel, alatta pedig ne parkolj. További lehetséges kártevők: japán cserebogár, csipkéspoloskák, hársdíszbogár és gyapjaslepke.
Hársfavirág és felhasználás
A virágokat júniusban és júliusban lehet szedni. Széles körben használják hársfateának, a hársfavirág-tea pedig a megfázás és a lazítás hagyományos európai szere. A nektárban gazdag virágokat a méhek nagy számban látogatják, a lombján pedig sok éjszakai lepkefaj él.













































































