Kagylótutaj
Pistia stratiotes · Araceae
Más néven: pistia, úszó kagylótutaj
A kagylóvirág (Pistia stratiotes, másik nevén pistia vagy vízisaláta) szabadon úszó, salátára emlékeztető rozettájú vízinövény. Gyorsan nő, és nálunk csak fagymentes időszakban, erkélyen vagy beltérben tartható. Meleg vizekben invazív, ezért a gondozása mellett a felelős kezelése is fontos.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Vízi
- Páratartalom
- Magas
- Hőmérséklet
- 22–30 °C, min. 5 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 5–25 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A kagylóvirág jellemzői
A kagylóvirág a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Szabadon úszó rozettás növény, amely indákkal terjed, és idővel sűrű szőnyeggé állhat össze. A gyökerei tollasan lógnak a víz alá. Általában 5–25 cm magas és 10–30 cm széles.
A levelei szivacsosak, bársonyosak, ék alakúak, párhuzamos erekkel és hullámos szélekkel. Zöld és ezüstös színűek. Rövid fehér szőrök borítják őket, amelyek a levegőt megkötve a felszínen tartják a növényt. A termése apró, jelentéktelen, ovális zöld bogyó.
A természetes élőhelye állóvíz vagy lassan folyó édesvíz, például tó, lassú folyó vagy csatorna. Az eredeti elterjedése bizonytalan, valószínűleg az egész trópusi övezetre kiterjed. Először a Nílus mentén, a Viktória-tó közelében írták le. Ma szinte minden trópusi és szubtrópusi édesvízben megtalálható. Gondozása könnyűnek számít.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A világos helyet szereti, teljes napon, valamint napos és félárnyékos helyen is jól érzi magát. Egy kevés árnyékot elvisel. Az ideális hőmérséklet 22–30 °C. A fagyot nem viseli, az általunk megadott legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet még túlél, 5 °C, ezért nálunk erkélyen vagy beltérben tartható.
Víz és páratartalom
A kagylóvirág a vízen úszik, ezért locsolni nem kell, a gondozás a víz minőségére összpontosul. Tápanyagban gazdag, nyugodt felszínű édesvizet kedvel. A szárazságot egyáltalán nem tűri, a magas páratartalmat kedveli.
Közeg és víz kémhatása
Földre vagy más közegre nincs szüksége, a tápanyagot a gyökerei közvetlenül a vízből veszik fel. A víz kémhatása 6,5 és 7,2 között a megfelelő. A vízborítást jól tűri, hiszen vízi növény.
Gyérítés
A gyors szaporodás miatt időnként el kell távolítani a felesleges egyedeket és az elhalt leveleket, hogy ne alakuljon ki összefüggő szőnyeg.
Kihelyezés
A növényt a fagyok elmúltával, júniusban vagy júliusban lehet a víz felszínére helyezni. Edényben is tartható. Soha ne engedjük természetes vizekbe.
Áttelelés
A kagylóvirág fagyérzékeny. Szeptemberben és októberben védeni kell a fagytól. A pihenőidőszaka januártól márciusig, valamint októbertől decemberig tart. Hűvös éghajlaton néhány példányt meleg, világos akváriumban érdemes áttelelni. A másik lehetőség, hogy hagyjuk magot érlelni, és évente pótoljuk az állományt.
Szaporítás
Az indákról leváló sarjakkal vagy maggal szaporítható. A szaporításra júniustól augusztusig van lehetőség. A növény magától is gyorsan szaporodik.
Gondok és invazív jelleg
Gyakori kártevője a levéltetű.
Meleg éghajlaton erősen invazív. Sűrű szőnyegeket alkot, amelyek kimerítik a víz oxigénjét, ártanak a halaknak, és menedéket adnak a szúnyoglárváknak. Sok amerikai államban invazívként tartják nyilván, az Európai Unióban pedig az értékesítése tiltott. Emiatt természetes vízbe semmiképp sem szabad kiengedni.
Felhasználás
Elvileg ehető, de keserű és sok oxalátot tartalmaz, ezért csak éhínség idején és takarmányként használták. Az ázsiai és afrikai hagyományos népgyógyászatban a leveléből készült port sebekre és bőrfertőzésekre alkalmazták.
















































































