Vidrafű
Menyanthes trifoliata · Menyanthaceae
Más néven: hármaslevelű vidrafű
A vidrafű (Menyanthes trifoliata) 15–30 cm magas, tőzeges lápok és tavak sekély vizeinek évelő növénye, tavasszal fehér, rojtos szirmú virágfürtöket hoz. Kerti tóba vagy mocsárkertbe való, ahol a gyökértörzse állandóan nedves iszapban áll. Télen teljesen fagytűrő, tavasszal a gyökértörzsből újra kihajt.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Vízi
- Páratartalom
- Magas
- Hőmérséklet
- 10–22 °C, min. -36 °C
- Nehézség
- Közepesen igényes
- Magasság
- 15–30 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A vidrafű jellemzői
A vidrafű, más néven hármaslevelű vidrafű, a Menyanthaceae család tagja. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában egyaránt él, a hideg égövi lápokon, mocsarakon és tavak sekély szegélyén.
Vastag, vízszintesen kúszó gyökértörzse a nedves iszapban terjed, és sűrű, úszó vagy ingó szőnyeget alkothat. Váltakozó állású levelei három ovális levélkéből állnak, nyelükön a víz fölé emelkednek, és a lóbab leveleire emlékeztetnek. A virágok fehérek, csillag alakúak, szirmaik rojtosak, bimbóban rózsaszínes árnyalatúak, felálló fürtben nyílnak. Virágzási ideje május–június. Növekedése mérsékelt, levelei télen elhalnak.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A napos helyet kedveli, de enyhe árnyékot is elvisel. Kerti tó sekély szegélyébe vagy mocsárkertbe ültesd, ahol a talaj tartósan vizes. Beporzókat is vonz: virágait rovarok látogatják.
Vízigény és páratartalom
Szárazságot egyáltalán nem tűr. A gyökértörzsének folyamatosan telített iszapban vagy nagyon sekély, 0–15 cm mély vízben kell lennie. Magas páratartalmú, nedves környezetben érzi jól magát.
Talaj és átültetés
Tőzeges vagy agyagos-vályogos, humuszos iszapot kedvel, savanyú vagy közel semleges kémhatással (pH 4,5–7,0). A meszet kerüld. Az állandó vízborítást jól tűri. Ha kosárban neveled, átültetni áprilisban érdemes.
Tápanyag-utánpótlás
A természetes iszapban nincs szüksége trágyázásra. A tavat ne dúsítsd tápanyaggal.
Metszés
Ősszel, októberben–novemberben vágd vissza az elszáradt lombot.
Ültetés
A gyökértörzs-darabokat tavasszal, áprilistól júniusig ültesd a tó sekély részére vagy a mocsárkertbe, vízinövény-kosárban. Szabadban márciusban–áprilisban, beltérben februárban–márciusban lehet vetni.
Áttelelés
Teljesen fagytűrő: a gyökértörzse akár -36 °C-ot is kibír, a megszokott -20 °C körüli téli mélypont nem jelent gondot. Télen a föld feletti része elhal, tavasszal a gyökértörzsből hajt újra. A nyugalmi időszak januárra–februárra és novemberre–decemberre esik.
Szaporítás
Legegyszerűbben tavasszal, áprilisban–májusban a gyökértörzs osztásával szaporítható. Magról is nevelhető, de ez lassabb út.
Felhasználás
Nagyon keserű. A gyökértörzséből szükség esetén lisztet őröltek, leveleit sör vagy pálinka ízesítésére használták. Hagyományosan keserű gyógynövényes tonikként ismert, a kínai orvoslásban pedig álmatlanságra és nyugtalanságra használták.
Különösen értékes a természetkedvelő kertekben: a veszélyeztetett lápi bagolylepke hernyójának tápnövénye.

















































































