Kék golgotavirág
Passiflora caerulea · Passifloraceae
Más néven: golgotavirág kék
A kék golgotavirág (Passiflora caerulea, másik nevén egyszerűen golgotavirág) gyorsan növő, kacsokkal kapaszkodó évelő, amely nyártól kora őszig illatos, látványos virágokat hoz. A fagyot csak -10 °C-ig viseli, ezért a nálunk előforduló kemény telet nem éli túl kint, így erkélyen vagy teraszon, nagy cserépben érdemes nevelni, télre pedig fagymentes helyre kell vinni.
- Fény
- Teljes napsütés, Félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Magas
- Hőmérséklet
- 15–28 °C, min. -10 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 3–10 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény a kék golgotavirág?
A kék golgotavirág a golgotavirágfélék (Passifloraceae) családjába tartozó, erőteljes, fásodó szárú kúszónövény. Őshazája Dél-Amerika: Észak-Argentína, Bolívia, Paraguay, valamint Brazília déli és délkeleti része. Paraguay nemzeti virága. Kacsaival falon, rácson és kerítésen is felkapaszkodik, egy-két méteresre nő (kb. 90–180 cm).
Levelei váltakozó állásúak, fényesek, tenyeresen hasadtak, többnyire ötkaréjúak, legfeljebb kb. 10 cm hosszúak, a levél tövénél kaccsal. Félig örökzöld. A 8–10 cm átmérőjű, tányér alakú, illatos virág külső szirmai fehérek, a közepén pedig kék, fehér és lilásfekete sávos sugárkoszorú ül, három lila bibével és öt zöldessárga porzóval. Júniustól szeptemberig nyílik. A tojásdad, kb. 6 cm-es termés zöldből sárgásnarancsszínűre érik.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
Napos vagy félárnyékos helyet kedvel, de akkor virágzik a legjobban, ha sok napfényt kap. Hűvösebb vidéken védett, déli vagy nyugati fekvésű falnál érzi jól magát. Mivel dézsában tartjuk, nyáron kitehetjük az erkélyre vagy teraszra, és a támasz mellé állíthatjuk.
Öntözés és páratartalom
A talaj legyen nedves, de jó vízelvezetésű. Júniustól augusztusig többet öntözzünk. Kerüljük a pangó vizet, mert a gyökerek rothadásához és gombás betegségekhez vezethet. A növény magas páratartalmat szeret.
Talaj és átültetés
Nem válogatós: agyagos, vályogos és homokos talajban is megél, a pH-ra nem érzékeny (nagyjából 5,5–8 között). A legfontosabb a jó vízelvezetés, ezért a cserép aljáról a felesleges víznek szabadon el kell folynia. Átültetni áprilisban érdemes.
Tápozás
Áprilistól júliusig tápozzuk. Kevés nitrogént tartalmazó tápot válasszunk: a sok nitrogén a virágzás rovására megy.
Metszés
A metszést márciusban-áprilisban végezzük, az előző évi hajtásokat nagyjából felére vágjuk vissza, hogy a növény megmaradjon a kívánt méretben. A virágzás alatt rendszeresen szedjük le az elnyílt virágokat.
Kiültetés és magvetés
A növényt támasz, például rács, fal vagy pergola mellé telepítsük. A kacsok kapaszkodnak, a felületet nem rongálják. Kiültetni vagy kihelyezni májusban-júniusban érdemes. Magot február–márciusban beltérben, illetve március–áprilisban vethetünk.
Áttelelés
A -10 °C körüli fagytűrés kevés a hazai telekhez, ezért a cserepes növényt októbertől márciusig tartsuk fagymentes helyen. Novembertől februárig pihenőidőszaka van. Ha a hajtásai elfagynak, tavasszal visszavághatjuk, és a növény újrahajthat. Hidegebb helyen a töve mulcsozása is segít.
Szaporítás
Magról, szárdugványról és bujtásról is szaporítható. A szaporítás ideje május–július.
Gyakori problémák
Kevés virág vagy virághiány: oka általában a túl sok árnyék vagy a nitrogénben gazdag táp. Tegyük naposabb helyre, és használjunk kevés nitrogént tartalmazó tápot.
Gombás foltok vagy rothadás: rossz szellőzés vagy nedves gyökerek okozzák. Ritkítsuk a hajtásokat, és javítsuk a vízelvezetést.
Fagykár: hidegben fordul elő. Védjük a növényt, az elhalt részeket tavasszal vágjuk vissza.
Termés és felhasználás
A termés szeptemberben-októberben érik. Az érett gyümölcs ehető, de íze jellegtelen, a húsa piros és sok magot tartalmaz. A levelek cianogén vegyületeket tartalmaznak, ezért teához óvatosan használjuk őket. Dél-Amerikában hagyományosan teákban is használják.
Virágai méheket és pillangókat vonzanak.






















































































