Lavandin
Lavandula intermedia · Lamiaceae
Más néven: lavandula x intermedia, hibrid levendula
A lavandin, más néven hibrid levendula (Lavandula x intermedia) erős illatú, szürkészöld levelű félcserje, amely nyáron hosszú, lilás virágszárakat hoz. Napos erkélyen, cserépben könnyen tartható, a közép-európai tél miatt azonban fagyvédelmet igényel.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 15–28 °C, min. -18 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,6–1,2 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény a lavandin?
A lavandin az angol és a spiklevendula keresztezése, Franciaországból és Spanyolországból ismert, és széles körben termesztik. Évelő, félig örökzöld félcserje, 60–120 cm magasra és hasonló szélesre nő, kerek, kupolás termetű.
Levelei átellenesek, épszélűek, 2,5–4,5 cm hosszúak, színük szürkészöldtől kékeszöldig változik, és illatosak. Nyáron, júliustól szeptemberig nyílnak hosszú száron a virágai: többnyire világos levendulaszínűek vagy lilák, olykor fehérek vagy rózsaszínűek. Erősen illatosak, szárításra is jók. Általában könnyen tartható növény.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A lavandin teljes napfényt igényel, árnyékban nem fejlődik jól. A legnaposabb erkélyen vagy teraszon, cserépben érzi jól magát, de sziklakertbe is illik.
A fagyot kb. -18 °C-ig bírja, a tipikus hazai téli mélypont viszont -20 °C körül lehet, ezért nálunk inkább erkélyen, cserépben tartsuk, hogy télen védhessük.
Öntözés és páratartalom
A fiatal növényt addig öntözzük, amíg begyökeresedik. A kifejlett példány szárazságtűrő, a száraz vagy közepesen nedves talajt szereti, az állandóan vizes gyökérzetet nem. Az alacsony páratartalom neki megfelel.
Téli pihenőidőszakban a cserepet tartsuk szárazon.
Talaj és átültetés
Sovány, nagyon jó vízelvezetésű, semleges vagy lúgos talajt igényel (pH 6,5–8,5). A homokos, kavicsos vagy vályogos közeg megfelelő; nehéz talajba érdemes kavicsot keverni. Cserépbe is jól áteresztő keveréket adjunk, a lyukakon át jól folyjon el a víz.
Átültetni áprilisban érdemes.
Tápanyag-utánpótlás
Keveset vagy semmit ne adjunk neki. A bőséges tápanyag lágy hajtásokat és kevesebb virágot eredményez.
Metszés
A virágzás után távolítsuk el az elnyílt virágokat, tavasszal pedig metsszük vissza enyhén, hogy a növény rendezett maradjon. Metszeni áprilisban és augusztusban érdemes.
Ősszel ne metsszünk, és soha ne vágjunk bele a régi, csupasz, fás részbe.
Ültetés
Ültetni tavasszal (április–május) vagy szeptemberben lehet, teljes napon, kitűnő vízelvezetésű helyen. Szabadföldben dombra vagy lejtőre ültessük.
Áttelelés
Januárban, februárban, novemberben és decemberben a növény pihen, ilyenkor védjük a fagytól. A leghidegebb helyeken mulccsal vagy takarással óvjuk, a cserepet pedig tartsuk szárazon.
Szaporítás
Szárdugvánnyal szaporítható, júliusban és augusztusban.
Gyakori problémák
Hervadás, pusztuló növény: jellemzően gyökérrothadás nedves vagy nehéz talajban. Javítsuk a vízelvezetést, ültessünk dombra, és öntözzünk kevesebbet.
Kopaszodó, fás közép: a rendszeres metszés hiánya miatt. Évente, virágzás után metsszük enyhén.
A betegségek közül a gyökérrothadás és a levélfoltosság fordulhat elő.
Betakarítás és felhasználás
Virágait júliusban és augusztusban lehet gyűjteni. Vágott virágnak és szárításra is jó. A virág és a levél mértékkel, erős fűszerként és teába használható; az olaj ételeket ízesít.
Méheket és pillangókat vonzza, a szarvas és a nyúl elkerüli.
























































































