Szittyó
Juncus effusus · Juncaceae
Más néven: békaszittyó, tekergő szittyó
A szittyó (Juncus effusus), más néven békaszittyó, tömött, felálló gyepet alkot levéltelen, hengeres szárakból. Kifejezetten nedves helyre való, a tó környékén és a mocsaras részeken érzi jól magát. A közép-európai teleket is elviseli, így kint áttelelhet.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Magas
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 12–25 °C, min. -34 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,3–1,2 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény a szittyó?
A szittyó évelő, lágyszárú növény a szittyófélék (Juncaceae) családjából. Sűrű, felálló, bokros csomót alkot, magassága általában 30 és 120 cm között van, növekedése közepes ütemű.
Valódi levelei barna levélhüvellyé zsugorodtak. A fotoszintézist a zöld, sima, hengeres szárak végzik. Nyáron, júliustól szeptemberig apró, sárgászöldtől barnáig terjedő, pikkelyes virágok nyílnak bugaszerű csomókban, amelyek a szár oldalából látszanak kinőni. Nem illatosak. A termés tojásdad tok, apró magokkal.
Természetes élőhelyei a lápok, mocsarak, folyópartok, nedves lápos rétek és legelők homokos vagy tőzeges talajon. Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában is őshonos.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
A teljes napfényt szereti a legjobban, de jelentős árnyékot is elvisel. Napos vagy félárnyékos helyen egyaránt jól fejlődik. A tó széle, a mocsaras kertrész vagy a nedves mélyedés a legjobb hely neki.
A kertben a kedvelt „Spiralis” fajta, a tekergő szittyó csavarodó szárai különösen díszesek.
Öntözés és nedvesség
A szittyónak állandóan nedves talaj kell. Lápban, tó szélén vagy sekély állóvízben érzi igazán jól magát. A legtöbb vizet júniustól augusztusig igényli, ilyenkor ügyelj arra, hogy a talaj sose száradjon ki.
A pangó vizet jól tűri, ezért a túlöntözéstől nem kell tartani.
Talaj, átültetés és tápanyag
A talaj szerkezetére nem érzékeny: homokos, tőzeges, vályogos és nehéz, agyagos nedves talajon is megél. A talaj kémhatása általában 5,0 és 7,5 közötti pH-n megfelelő.
Az edényben nevelt példányt márciusban vagy áprilisban érdemes átültetni. A tápanyag-utánpótlás ideje április.
Ültetés
Nedves talajba vagy tópartra, sekély vízbe ültesd, napos vagy enyhén árnyékos helyre. Kiültetésre április, május és szeptember alkalmas.
Magról is szaporítható: szabadföldbe márciusban vagy áprilisban, beltérben februárban vagy márciusban vethetsz.
Metszés
A visszavágás ideje március, még az új hajtások megjelenése előtt.
Áttelelés
A szittyó fagytűrő, a leírások szerint akár -34 °C-ot is elbír, ami messze meghaladja a szokásos -20 °C körüli téli mélypontot. Télen kint maradhat. Nyugalmi időszaka november és február között van, ilyenkor nem igényel különösebb törődést.
Szaporítás
A legegyszerűbb módja a tő osztása, ezt márciusban, áprilisban vagy szeptemberben végezd. A magvetés a másik lehetőség, időpontját lásd az ültetésnél.
Terjedés és gondok
Nedves legelőkön és réteken a szittyó gyomosodhat, sőt inváziós is lehet, mert a legelőállatok elkerülik. Ezt érdemes szem előtt tartani, ha természetközeli, nedves területre ülteted.
Felhasználás
A kertben a tó széle, a mocsaras ágyás és a nedves kertrész dísze. Madaraknak, például vízimadaraknak és gázlómadaraknak fészkelő- és táplálkozóhelyet, kisemlősöknek pedig fedezéket ad, néhány molylepkefaj is fogyasztja.
A kínai gyógynövény-hagyományban a „hui sup” tea egyik összetevőjeként használták.

















































































