Szibériai nőszirom
Iris sibirica · Iridaceae
Más néven: szibiriai nőszirom
A szibériai nőszirom (más néven Iris sibirica) könnyen nevelhető, teljesen télálló évelő, amely májusban és júniusban ibolyakék virágokat hoz. Nedvesebb kertrészekben, tó- és patakpartokon különösen jól érzi magát. Évekig egy helyen maradhat, és csak ritkán igényel beavatkozást.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–24 °C, min. -30 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,6–1,2 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A szibériai nőszirom jellemzői
A szibériai nőszirom a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó lágyszárú évelő. 60–120 cm magasra és 45–90 cm szélesre nő. Sűrű, felálló vagy vázaszerűen ívelő bokrot alkot, és kúszó gyöktörzsével lassan terjed.
Levelei fűszerűek, bordázottak, kékeszöldek, 25–80 cm hosszúak és egy centiméternél keskenyebbek. Rövidebbek a virágszárnál. Ősszel sárgára, barnára színeződnek.
A virágok májusban és júniusban nyílnak, az elágazó száron kettő–öt. Átmérőjük 6–7 cm, a három lecsüngő szirmon sötétkék erezés látszik fehér vagy arany foltban, a másik három szirom pedig felálló. A termés rövid, lekerekített háromszögletű, 3–4,5 cm hosszú toktermés, amelyben lapos, sötétbarna magok sorakoznak.
Közép- és Kelet-Európában honos Franciaországtól és Olaszországtól Oroszországig, továbbá a Kaukázusban, Törökországban, Kazahsztánban, Mongóliában és Szibériában. Nedves réteken, patakpartokon és mocsaras gyepen él.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
A legjobban teljes napfényben fejlődik. A félárnyékot is elviseli, de ott kevesebb virágot hozhat, és a növény hajlamosabb elfeküdni.
Nedves kertrészekbe, tópartra és vízparti ágyásokba kiváló választás. Cserépben, konténerben is nevelhető. A virágai a méheket és más beporzókat vonzzák.
Öntözés
Tavasszal és nyár elején egyenletes nedvességet igényel, ezért májustól júliusig érdemes többet öntözni. Az időszakos vízborítást tűri, az állandóan álló vizet viszont nem.
Talaj és tápanyag
Termékeny, szerves anyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú talajt szeret (pH nagyjából 5,6–7,2). Jó a humuszos vagy vályogtalaj, de a nedves, lápos hely is megfelel neki. A talaj legyen nedves, mégis jó vízelvezetésű.
Homokos vagy kötött talajba ültetéskor keverjünk komposztot. A tápanyag-utánpótlás ideje március–április.
Ültetés
A gyöktörzseket tavasszal (március–április) vagy kora ősszel (szeptember) ültessük, közvetlenül a talajfelszín alá.
A töveket nagyjából háromévente érdemes osztani, amikor már szorosan állnak.
Metszés
A lombot ősszel, az elsárgulás után vagy késő télen vágjuk vissza tőig. Az őszi visszavágás ideje október–november. Ha nem szeretnénk magkötést, az elvirágzott virágokat leszedhetjük.
Áttelelés
Teljesen télálló, a −30 °C-ot is kibírja. A legzordabb vidékeken a téli talajtakarás további védelmet ad.
Szaporítás
Legegyszerűbben tőosztással, gyöktörzsdarabokkal szaporítható; ennek ideje augusztus–szeptember. Magról is szaporítható, októberben–novemberben vethetjük.
Gyakori problémák
Ha a tő szétnyílik, elfekszik, ennek oka a túl sok árnyék vagy a zsúfoltság. Ültessük napos helyre, és osszuk szét a tövet.
Ha kevés a virág, valószínűleg elöregedett, tömött a tő. Késő nyáron szedjük ki és osszuk szét.
Felhasználás
Vágott virágnak is használható, virágzása májusban és júniusban van. Jól mutat tópart mellett, nedves ágyásban és vegyes évelőágyásban.














































































