Kurkuma növény
Curcuma longa · Zingiberaceae
Más néven: kurkuma, curcuma, Curcumae rhizoma
A kurkuma (Curcuma longa) trópusi gyömbérféle, amely nálunk nem fagytűrő, ezért erkélyen vagy lakásban, cserépben tartható. Nyáron dús, kannaszerű lombot fejleszt, a föld alatt pedig narancssárga gyöktörzs nő. Ősszel a lombja elszárad, a gyöktörzs pedig átvészeli a telet.
- Fény
- Napfény vagy félárnyék, Félárnyék
- Öntözés
- Magas
- Páratartalom
- Magas
- Hőmérséklet
- 20–30 °C, min. 5 °C
- Nehézség
- Közepesen igényes
- Magasság
- 0,6–1 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A kurkuma jellemzői
A Curcuma longa a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó, évelő, lágyszárú növény. Őshazája India, ezen belül Dél-India a legjobban dokumentált származási hely, de valószínűleg Délkelet-Ázsiában is őshonos. A trópusi Ázsiában széles körben termesztik. Természetes környezete a meleg, párás, csapadékos vidék.
Felálló, bokrosodó, gyöktörzses növény, amely általában 60–100 cm magasra nő. A vegetációs időszak után nyugalmi állapotba vonul, ilyenkor a lombja elhal.
A levelei nagyok, redőzöttek, lándzsásak vagy elliptikusak, akár 100 cm hosszúak. Felül sötétzöldek, alul világosabbak, a kannalevélre emlékeztetnek. Júliusban és augusztusban sárgásfehér, krémszínű, murvás virágok nyílnak füzérszerű virágzatban. A virágok sterilek, termés és életképes mag ritkán fejlődik.
A gyökérzet vastag, elágazó, narancssárgás gyöktörzsekből áll. Ezek akkor is megrepeszthetik a cserepet, ha az edény eleinte tágasnak tűnt.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A kurkuma napos és félárnyékos helyen is megél. Meleg, párás körülmények között a reggeli napot és a délutáni árnyékot szereti a legjobban. Az ideális hőmérséklet 20 és 30 °C között van.
Nem fagytűrő, nagyjából 5 °C az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet még elvisel, a hazai téli mélypontok (akár −20 °C) pedig messze ez alatt vannak. Szabadba, az erkélyre ezért csak a fagyok elmúltával, májusban vagy júniusban érdemes kitenni. Áprilisban, májusban, valamint szeptembertől novemberig figyelni kell a fagyveszélyre.
Öntözés és páratartalom
A növekedési időszakban a talajt tartsuk nedvesen, sőt akár kifejezetten vizesen. Júniustól augusztusig öntözzünk többet. Ahogy a levelek elkezdenek visszahalni, fokozatosan csökkentsük a vizet.
A kurkuma magas páratartalmat igényel, ez a trópusi származásából következik.
Talaj és átültetés
Humuszban gazdag, enyhén savanyú, szerves anyagban bővelkedő talajt kedvel, amely nedvesen tartható, de a felesleges vizet jól elvezeti. A megfelelő pH nagyjából 5,0 és 7,0 között van.
Nagy, mély cserepet válasszunk. Márciusban vagy áprilisban ültessük át a növényt, vagy osszuk meg a gyöktörzseket, ha már kitöltik az edényt.
Tápanyag-utánpótlás
Tápoldatozni májustól augusztusig érdemes, vagyis a növekedés és a virágzás idején. Ősszel és télen, a nyugalmi időszakban nincs szükség tápoldatozásra.
Metszés
Rendszeres metszést nem igényel. Novemberben, miután a lomb elszáradt, vágjuk le az elhalt részeket.
Ültetés
A gyöktörzs darabjait rügyekkel felfelé, kb. 5–7 cm mélyen ültessük el az utolsó fagyok után. Korábban, márciusban vagy áprilisban beltérben is előnevelhetjük őket, a kiültetés ideje pedig május–június.
Az ültetőedény legyen széles és mély, mert a gyöktörzsek erősen terjeszkednek.
Áttelelés
A nyugalmi időszak nagyjából novembertől februárig tart. Ősszel két mód közül választhatunk: kiszedjük a gyöktörzseket, és hűvös, száraz helyen tároljuk őket, vagy a cserepet szárazon, fagymentes helyen tartjuk a nyugalmi időszakban.
A fagyvédelem már szeptembertől fontos, mert a hideg éjszakák ártanak a növénynek.
Szaporítás
A kurkumát gyöktörzsdarabokkal, osztással szaporítjuk, mivel a mag ritka és nem életképes. A legjobb időszak márciustól áprilisig van, amikor a növényt amúgy is átültetjük.
Betakarítás és felhasználás
A gyöktörzset októberben és novemberben lehet betakarítani. Frissen vagy főzve használják, szárítva és őrölve pedig sárga fűszerként és színezékként currykhez és rizses ételekhez. A levelekkel édességeket csomagolnak és ízesítenek.
Az ájurvédikus, a kínai és más hagyományos orvoslásban régóta használják, de jó minőségű klinikai bizonyíték nincs arra, hogy bármilyen betegséget gyógyítana.

















































































