Japán borbolya

Berberis thunbergii · Berberidaceae

Más néven: vörös borbolya, bordó borbolya, japán borbolya (incl. sötétbordó változat)

A japán borbolya (Berberis thunbergii), más néven vörös borbolya vagy bordó borbolya, tövises, lombhullató cserje, amelyet sövénynek és szoliternövénynek is ültetnek. Télálló, kevéssé igényes, a levélszíne pedig a fajtától függően zöld, bordó vagy sárga lehet. Érdemes tudni, hogy más éghajlaton inváziós is lehet.

Fény: Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Alacsony
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 10–25 °C, min. -33 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 0,9–1,8 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésÁtültetésMetszésSzaporításTápoldatozásVirágzásBetakarításNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A japán borbolya jellemzői

A faj Japánban és Kelet-Ázsiában őshonos, Kínában és Észak-Amerikában pedig meghonosodott. Természetes környezete a nyílt erdő, a bozótos és az erdőszél. Lombhullató, évelő cserje, növekedése mérsékelt. Növése sűrű, gömbölyded, többszárú és tövises, sarjadzással tovább sűrűsödik.

A levelek aprók, 1-2,5 cm hosszúak, kanálszerűek vagy tojásdad alakúak, épszélűek, és a tövisek tövében rövid hajtásokon csokrosan ülnek. A színük zöld, lila (bordó), sárga vagy tarka lehet, ősszel pedig vörösre, narancsra vagy sárgára színeződnek.

Áprilisban és májusban jelennek meg a halványsárga, 5-8 mm-es virágok, 2-5 virágból álló csüngő, ernyőszerű fürtökben. Gyakran elbújnak a lombozat alatt. A termés fényes, élénkpiros, tojásdad, körülbelül 1 cm-es bogyó, amely késő nyáron érik, és télen is a bokron marad.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

A japán borbolya napos helyen és félárnyékban is megél. A legszebb színe napon alakul ki. Félárnyékot is elvisel, de a bordó levelű fajták ott zöldebbé válnak. Ha a bordó lomb elzöldül, ültesd át naposabb helyre.

Sövénynek is használják, mert sűrű, tövises növekedésű.

Talaj és átültetés

A vályog-, agyag- és homoktalajt is elviseli, ha jó a vízelvezetés. A meszet és a pangó vizet nem tűri. Ha a hajtások hirtelen lankadni kezdenek, nedves talajban gyakran gyökérrothadás áll a háttérben, ilyenkor a vízelvezetést kell javítani.

Konténerben is nevelhető. Az átültetés ideje március.

Tápanyag-utánpótlás

A tápanyagigénye alacsony, kevés trágyázás elég. Ha mégis adsz tápanyagot, március a megfelelő időpont.

Metszés

A metszés ideje március és június. A bokor sűrű, tövises, ezért a munkához érdemes vastag kesztyűt használni.

Ültetés

Kiültetni márciusban, áprilisban, illetve októberben és novemberben érdemes. Magot októberben lehet vetni.

Olyan területeken, ahol a faj inváziós, az ültetése nem javasolt. Észak-Amerika keleti részén például sűrű bozótosokat alkotva terjed, madarak és gyökérsarjak révén. Ha mégis borbolyát szeretnél, válassz steril fajtát, vagy keress őshonos alternatívát.

Áttelelés

Teljesen télálló, akár -33 °C-ot is kibír, ezért védelemre nincs szükség. A nyugalmi időszaka januárban, februárban, novemberben és decemberben van.

Szaporítás

Szaporítható szárdugvánnyal, maggal és bujtással. A dugványozás ideje június és augusztus között van. A magvetést októberre ajánlott időzíteni.

Gyakori problémák

A leggyakoribb kártevők a levéltetvek, az indiai viaszpajzstetű, a kétsávos japán orrmányos és a borbolya-szövőmoly. Betegségként előfordulhat antraknózis, gyökérrothadás, bakteriális levélfoltosság és hervadás.

Levélfoltok esetén javítsd a levegőzést, és szedd le a fertőzött leveleket. A lankadó hajtásokat gyökérrothadás okozhatja, ilyenkor a vízelvezetést kell javítani. Ha a bordó lomb zölddé válik, az túl sok árnyék jele.

A madarak szétviszik a bogyókat, ezért magoncok jelenhetnek meg a kertben. Ezeket el kell távolítani, a terméseket pedig érdemes leszedni.

Termés és hasznosítás

A bogyók szeptemberben és októberben szedhetők. Savanykás ízűek, ehetők, de aprók, ezért ritkán használják őket.

A madarak szívesen eszik a termést, a szarvas viszont elkerüli a bokrot. A sűrű növekedés kullancsoknak is menedéket adhat.