Medvehagyma
Allium ursinum · Amaryllidaceae
Más néven: medvehagyma palánta
A medvehagyma (Allium ursinum; palántaként is kapható) hagymás évelő, amely tavasszal zöld szőnyeget alkot a fák alatt, nyárra pedig visszahúzódik. Könnyen nevelhető, teljesen télálló, és a levele ehető. Árnyékos, nedves kerti sarokba való, ahol szabadon terjedhet.
- Fény
- Árnyék, Félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 8–18 °C, min. -25 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 20–50 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A medvehagyma jellemzői
A medvehagyma a hagymafélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó, 20–50 cm magas, csomósodó hagymás évelő. Európában és Ázsiában őshonos, Írországtól keletre egészen a Kaukázusig, a mérsékelt övi Európa nagy részén megtalálható. Természetes élőhelye a nedves lomberdő, enyhén savanyú vagy semleges talajon, gyakran kékcsillag társaságában. Régi erdők jelzőnövényének is tartják.
A levelei élénkzöldek, tojásdad-lándzsás vagy elliptikus alakúak, legfeljebb 25 cm hosszúak, mindegyik saját nyélen ül, és fokhagymaillatúak. Áprilisban és májusban nyílik: háromélű száron 6–20 csillag alakú, fehér virágból álló ernyőt hoz, a virágok 16–20 mm átmérőjűek. A virágok illatosak, a méhek porozzák őket. A karcsú, megnyúlt hagymát szálas gyökerek rögzítik. Nyárra a föld feletti rész elszárad.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
Árnyékot és félárnyékot kedvel. Az erdei élőhelyén csak kora tavasszal kap napot, amíg a fák még nem lombosodtak ki, ezért a lombhullató fák vagy cserjék alatti hely ideális. Kültérre való, balkonra nem ajánlott.
Talajtakaróként is jól használható, mert tavasszal sűrű szőnyeget alkot. A természetesebb, vadabb kertrészekben érzi igazán jól magát.
Öntözés
A szárazságot rosszul tűri, ezért a talajt a tavaszi növekedés idején egyenletesen nedvesen kell tartani. Márciusban, áprilisban és májusban öntözzük többet. A nyári nyugalmi időszakban a szárazabb talajt is elviseli.
Talaj
Humuszban gazdag, nedves, de jó vízelvezetésű erdei talajt szeret, például vályogot. Az avarföld (lombkomposzt) segít a talaj megfelelő kialakításában.
Tápanyag-utánpótlás
Októberben érdemes tápanyaggal ellátni. Egy réteg lombkomposzt megfelel az élőhelyének, és a talajt is humuszosabbá teszi.
Metszés
Metszésre nincs szükség. A lombot hagyjuk természetesen elszáradni, így a hagyma visszaszívja a tápanyagot.
Ültetés
A hagymákat ősszel, szeptemberben vagy októberben ültessük 5–8 cm mélyre, árnyékos, nedves helyre. A csomókat közvetlenül virágzás után is oszthatjuk.
Figyelem: a medvehagyma agresszíven terjedhet, ezért gondolkodjunk előre, hová ültetjük.
Áttelelés
Teljesen télálló. A hagymák a föld alatt pihennek, külön védelemre nincs szükség. Közép-európai teleinket, amelyek jellemzően legfeljebb körülbelül −20 °C-ig hűlnek, bőven kibírja, hiszen kb. −25 °C-ig életben marad.
Szaporítás
Magvetéssel és osztással szaporítható. A magot augusztustól októberig vethetjük. Az osztást júniusban, virágzás után vagy szeptemberben végezzük. A magról nevelt növény lassabban fejlődik, az osztás gyorsabb eredményt ad.
Szedés és felhasználás
A leveleket márciustól májusig szedjük. Ehető része a levél, a virág és a hagyma is. A levelet nyersen salátába tehetjük, főzelékként is elkészíthetjük, de pesztóba vagy ízesített vajba is jó.
Vadon gyűjtéskor legyünk óvatosak, mert mérgező hasonmásai vannak. A medvehagymát hagyományosan gyógynövénynek tartották: a kelta, germán és római gyógyítók herba salutaris, azaz gyógyító fű néven ismerték.

































































